Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
313 birtokai haszonvételeinek elvételétől és használatától, amiről színük e. kiküldöttjük, Harabur-i István fia András számolt be, aki azt is elmondta: ő kiszállt Tarpa faluba, és az ottani népeket eltiltotta a fentiektől, mire ők úgy válaszoltak, hogy a haszonvételeket egy bizonyos árokig bárki tiltása ellenére használják, csak az árok feléjük eső oldalán – ami a király birtoka – lévő gabonát veszik igénybe. Erre Miklós azt mondta, hogy a birtok zálog (in forma vagii) címén uráé. D. in Lupprethzaza, sabb, videlicet in oct. BB. Petri et Pauli ap., a. d. 1359. E.: Dl. 51 856. (Kállay cs. lt. 1300. 1250.) Papír. Kissé szakadozott. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, 3 zárópecsét lenyomata. R.: Kállay II. 75–76. (1337. szám); Neumann T., Bereg m. 48. (69. szám). 653. 1359. júl. 7. Visegrád Vgrinus fia Miklós c., [I.] Lajos király (H) országbírója hírül adja: a pozsonyi egyház kápt.-jának idézést tartalmazó oklevele értelmében Jakus pozsonyi bíró, az esküdtek, polgárok és hospes-ek Kamaron-i Donch fia Miklós mr.-t perbe hívták – amint az a nagyságos Zeech-i Miklós c. volt országbíró okleveléből kiderül – 1358. aug. 27-re (ad oct. fe. B. regis Stephani in a. d. 1358. preteritas) a király jelenléte elé. A határnapon a bíró, a polgárok és hospes-ek nevében a pozsonyi egyház kanonokja, Sándor fia János jelent meg előbbiek megbízólevelével Zeech-i Miklós c. jelenléte e. Donch fia Miklós mr. ellenében a Kamaron-ban jogtalanul szedett vám ügyében, amikor a Miklós mr. nevében a királyi kápolnaispán megbízólevelével megjelent Leel-i Pál fia Péter azt állította, hogy az említett vám megbízóját és Donch fia István fia Istvánt közösen illeti, és megbízója István fia István részvétele nélkül az ügyben nem tud választ adni. Az országbíró e. szintén megjelent János fia Albert – aki István fia Istvánt képviselte, mivel a pozsonyi polgárok a fenti okból őt is megidézték – bemutatta a király nagyobbik pecsétjével ellátott 1355. évi (a. d. 1355.) oklevelét. E szerint a király az ország jogszolgáltatóinak, köztük Miklós c.-nek is megparancsolta, hogy az említett István fia Istvánt egyetlen bíró sem idézheti maga elé, amíg el nem éri a törvényes kort, kivéve az apja által kezdeményezett, ill. az új, birtokok elfoglalásával kapcsolatos pereket. Mivel Miklós c. nem ismerte István fia István életkorát, az ügyet [1358.] nov. 18-ra (ad oct. fe. B. Martini conf. prox. tunc venturas) halasztotta oly módon, hogy ekkor István fia István tartozott személyesen megjelenni színe e., amikor is megtekintve korát, ítélkezni kívánt a felek között. A határnapon Zeech-i Miklós c. országbíró jelenléte e. Jakus c. pozsonyi bíró, az esküdtek, polgárok és hospes-ek nevében Chenke fia János jelent meg megbízólevelükkel Miklós c. halasztást tartalmazó oklevelének megfelelően Donch fia Miklós és ue. Kamaron-i Donch fia István fia István ellenében, és előadta, hogy a nevezettek Kamaron-i vámjukon a pozsonyi polgárok javai u. vámot szednek, holott ők szabadságaik értelmében Wissegrad ~ Vissegrad-ra szállítandó áruikra vonatkozóan vámmentességet élveznek. Erre a személyesen megjelent István fia István és a Miklós mr. nevében a kápolnaispán megbízólevelével megjelent Pál fia Péter úgy válaszoltak, hogy ők a Kamaron birtokon szedett vámot illetően hatályos oklevelekkel rendelkeznek, amelyek bemutatására