Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

307 Eml.: a 875. és a 941. számú oklevélben. 640. 1359. júl. 2. A veszprémi egyház kápt.-ja jelenti: Beke fia I[stván] mr. veszprémi alispán, továbbá Vrs-i Myke fia Pál és Chatar-i Péter fia László szb.-k kérésére (l. 622. szám) kanonoktársát, András mr. papot küldte ki tanúságtételre Bede fia Imre várjobbágy, az alispán megbízottja társaságában az alább említendő vizsgálathoz, amelyet Péter testvér Bel-i apát panaszára (transductio) rendelt el az alispán. A nevezettek visszatérve egybehangzóan előadták, hogy jún. 30-án (in domin. prox. p. fe. BB. Petri et Pauli ap. prox. preteritum) kiszálltak az apát Scenmark falujába v. birtokára, ahol, valamint a szomszédos falvakban megállapították az igazságot. E szerint Band-i Tamás fiai: Miklós és János mr.-ek famulus-ai és jobbágyai jún. 28-án (f. VI. prox. an. fe. BB. Petri et Pauli ap.) hatalmaskodva Scenmark birtokra támadtak, egy hold tiszta őszi búza (siligo) negyedrészét lekaszálták, szekérre rakták és el akarták szállítani, mire az apát ezt szemlélő jobbágyai a 2 ökröt a szekérrel együtt zálogul (pro vagio) Scenmark faluhoz vezették. Erre Band-i Tamás fiainak összes jobbágyai Scenmark faluba mentek, a 2 ökröt a szekérrel együtt, az egyház – ahová az apát jobbágyai azokat megoltalmazásuk céljából behajtották – ajtaját betörve elvették, az apát 3 jobbágyát számos súlyos sebbel megsebesítették, a gabonával megrakott szekeret a 2 ökörrel együtt elhajtották a közöttük folyó per függése idején. D. f. III. prox. p. fe. BB. Petri et Pauli ap., a. d. 1359. E.: BFL. 460. Konv. lt. Capsarium 52. D. 3. (Df. 207 258.) Papír. Erősen vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, kerek pecsét töredékei, közepén szárnyas angyal, sigillum capituli Vesprimiensis körirat. K.: P. VIII. 338. (75. szám). 641. 1359. júl. 3. Péter nógrádi főesp., Miklós esztergomi érsek, örökös esztergomi c. lelkiekben általános vicarius-a értesíti István, Miklós, Pál, Lőrinc mr.-eket, a pozsonyi egyház kanonokjait, valamint Tamást, a szentgyörgyi (S. Georgius) és Pétert, a püspökfalvi (villa Episcopi) egyházak rector-ait: egyik részről Péter őrkanonok felperes, másik részről Márton, a pozsonyi egyház prépostja, alperes (reus) között per keletkezett az őrkanonoki jövedelmek, bevételek, hagyaték, valamint a Szt. Megváltó-, másként (alias) a pozsonyi Szt. Márton-egyház cimiterium-ában épülő Szt. Gotthárd- és a vele egyesített Szt. András ap.-kápolna őt illető jövedelmei ügyében, ami az oklevéladó színe e. hosszú ideig folyt, majd az érsek által az esztergomi egyházban tartott szt. zsinaton a minap (nuper) az érsek a felek jelenlétében Gergely váradi őrkanonok, János Kukele-i főesp. és az oklevéladó közreműködésével elrendelte az ügy kivizsgálását és lezárását. Ők kérték a felek okleveleinek bemutatását. Az őrkanonok által benyújott könyvecske (libellus) v. folyamodvány elolvasása u. Péter őrkanonok annak alátámasztására több oklevelet is bemutatott, Márton prépost részéről nem került sor oklevelek