Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

294 604. 1359. jún. 20. k. Az egri egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Barcha-i Heym fia Lukács bemutatta Kont Miklós nádor (H) máj. 23-i oklevelét (l. 526. szám). A kápt. sacristia-jában megkereste az említett privilégiumot (l. W. XII. 384. szám), azt a jelen privilegiális oklevélbe belefoglalva újra kiadta, az eredetit pedig újra elhelyezte sacristia-jában. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a kápt. a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott, chirographált oklevelet adja ki Vilmos prépost, György éneklő-, Imre olvasókanonok és mások jelenlétében. D. ........ fe. pretiosissimi Corporis [Christi], a. supradicto [1359.], [I.] Lajos lévén a király (H), Miklós az esztergomi, Tamás a megerősített kalocsai érsek, M[iklós] az egri püpök és prelatus. Á.: Egri kápt., 1469. febr. 23. SNA. Jászói konv. hh. lt. Oklevelek. App. Fasc. 5. 15. (Df. 251 602.) K.: Bessenyei 128–129. (9. szám). 605. 1359. jún. 21. Domokos szepesi prépost, [I.] Lajos király (H) káplánja, valamint Darw-i István fia Péter, a királyi [udvarnokok] c.-e, királynéi udvari lovag (miles aule reginalis) hírül adják: amikor Megyes ~ Meggyes városában voltak a városhoz tartozó szász communitas-hoz látogatva, jelenlétük e. megjelenve Miklós plébános és János Bozna-i villicus a Veolcz ~ Veolch ~ Weolcz-i szászok közössége (universitas) ellenében elpanaszolták, hogy a Veolch-i szászok a Bozna birtok határai között fekvő, Bayom, Kwkeolleo vár és a szebeni prépost Ekemezeo birtokának szomszédságában Dé és Ny felől fekvő erdőrészüket tiltásuk ellenére szüntelenül irtják az ő nem csekély sérelmükre. Az erdőrészt tőlük korábban a szebeni szék bírósága e. szerezték, amiről oklevelekkel rendelkeznek. Az oklevéladók erre úgy rendelkeztek, hogy a nevezettek vonakozó okleveleiket jún. 19-én (f. IV. prox. preterita) a Szebenben tartandó congregatio generalis-on mutassák be. A határnapon színük e. megjelenve egyik részről Miklós plébános és János villicus a maguk és a Bozna-i szászok nevében, másik részről a Veolch-i szászok, és Miklós plébános bemutatta a szebeni szék oklevelét (l. 598. szám). E szerint mivel a Meggyes-i szék a köztük és az említett falubeli szászok közötti ügyet nem tudta lezárni, ezért áttették azt a szebeni szék jelenléte elé, ahol a határnapon az ügyet az erre kijelölt esküdt szász döntőbírók, Eczlen falubeli István c., Bwtel-i Péter, Eythkmyn falubeli Sichmak, Eczlen falubeli János volt villicus döntésére bízták oly módon, hogy ha a döntőbírák a határnapon az említett erdőrészre kiszállva a szebeni szék jelenléte e. esküt tesznek, akkor a vitatott erdőrészt a Veolcz-i szászoknak, ha nem teszik le, akkor a Bozna-i szászoknak kell iktatni. A szebeni szék kiküldte megbízottját, aki visszatérve előadta, hogy a megadott időpontban a szász döntőbírók az esküt nem akarták letenni, de az erdőrészt erőszakkal elvették a Bozna-iaktól, és vizsgálat nélkül a Veolcz-i szászoknak iktatták. A szebeni szék bírósága a fentiek alapján – mivel a döntőbírák arra sem voltak hajlandók esküt tenni, hogy az erdőrész a Weolcz-i szászokat illetné – az erdőrészt a Bozna-i szászoknak ítélte örök birtoklásra, a Weolcz-i szászokra pedig az üggyel kapcsolatosan örök