Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

273 okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Mychaelis arch. prox. tunc venturas) tegyen a királynak írásos jelentést. A határnapon Saulus, István és Peteu a 3 M. bírságot kétharmad részben Miklós c.-nek, egyharmad részben a perbeli ellenfélnek tartoznak megfizetni. Majd az ügy tárgyalása a határnapról a felek procurator-ainak akaratából Zeech-i Miklós c. oklevele értelmében [1359.] márc. 27-re (ad diem medii Quadr. tunc venturo) került. A határnapon – Zeech-i Miklós c. Da és Ho. (regna) báni méltóságát kapta a királytól, az országbírói honor pedig az oklevéladóé lett – az országbíró jelenléte e. megjelenve Preuchel fia Peteu személyesen, Sámuel fia Saulus és Pál fia István nevében pedig Mihály fia György a Saagh-i konv. megbízólevelével, Benedek fia Bálint apja nevében szintén a Saagh-i konv. megbízólevelével jött el, és bemutatták a Saagh-i konv.-nek a királyhoz intézett oklevelét. A konv. Zeech-i Miklós c. kérésére Pomag-i Miklós királyi ember társaságában Miklós mr. deákot (litteratus) küldte ki tanúságtételre, a királyi ember a konv.-be visszatérve a konv.-i tanúságtevő jelenlétében előadta, hogy [1358.] szept. 15-én kiszálltak Saulfalua birtokra, a szomszédokat összehívva, a felek jelenlétében hj.-t, felosztást és a fenti módon iktatást kívántak végezni, de szept. 18-án (4. die predictarum oct.) Erdeuhath, továbbá Peteu fiai: Miklós, Mihály, Péter és János a királyi és konv.-i embert a hj.-tól nem, de a felosztástól és a negyedrész iktatásától eltiltották, holott Saulus, István és Peteu azt ki akarták adni a birtokból, de Benedek az említett tiltás miatt nem akarta elfogadni azt. Az oklevél bemutatása u. Benedek fia Bálint a fentieket illetően a bemutatott oklevelek alapján igazságot kért az országbírótól. Mivel az említett hj.-t, felosztást és iktatást a Saag-i konv. oklevele szerint Erdeuhath és Peteu fiai tiltása miatt nem lehetett végrehajtani, az országbíró a főpapokkal, bárókkal és az ország vele együtt ítélőszéket tartó nemeseivel az említett birtok hj.-a, felosztása és iktatása újbóli végrehajtására királyi ember és a garamszentbenedeki konv. tanúságtevőjének kiküldését tartotta szükségesnek, ezért a konv.-et írásban (litteratorie scribendo) felkérte (l. 226. szám), hogy Cheby-i Tamás királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a királyi ember máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. tunc venturis) kiszáll Saulfalua, más néven Ztoyanrethe birtokra, a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében hj.-t végez, a fent említett módon 4 egyenlő részre osztja azt, majd az egyik negyedet egy, kettő v. több tömbben Aladár fia Benedeknek iktatja anyja leánynegyede címén, összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt örök birtoklásra, Sámuel fia Saulus, Pál fia István, Preuchel fia Peteu és mások ellentmondását figyelmen kívül hagyva, egyrészt azért, mert a per már nagyon hosszú ideje folyik, másrészt Erdeuhath és Peteu fiain kívül más nem élt ellentmondással, ők viszont nem adták meg ellentmondásuk okát. Ezt követően az említett konv. máj. 8-ra (ad 8. diem dict. oct.) tegyen a királynak minderről írásos jelentést. A határnapon az országbíró jelenléte e. megjelenve egyik részről Benedek fia Bálint apja nevében a Saagh-i egyház konv.-jének megbízólevelével, másik részről Preuchel fia Peteu a maga, valamint Sámuel fia Saulus és Ztoyanrethe-i Pál fia István nevében a garamszentbenedeki konv. megbízólevelével, Bálint bemutatta ue. konv. máj. 12-i zárt oklevelét (l. 440. szám). Mivel az említett úrhölgy, ti. Benedek anyja Saulfalua birtokban lévő leánynegyedét a királyi ember az említett konv. tanúságtétele mellett az országbíró döntésének megfelelően máj. 1-jén az említett határok