Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
271 546. 1359. máj. 29. A budai egyház kápt.-jának színe e. megjelenve egyik részről Byk-i István fia Antal Scenthandaspaha-i Mihály fia Bynch nevében a Zala-i Szt. Adorján vértanú-monostor konv.-jének megbízólevelével, másik részről Heym fia Tamás fia Benedek – akiknek kilétét Pely-i Beke fia Miklós igazolta – előadják, hogy fogott bírák közreműködésével közöttük, valamint Magyar (dict.) Pál mr. felesége, Margit között – amint azt kanonoktársuk, Imre mr. elmondta – Zala m.-i Fulpah birtokukon örökérvényű felosztást tettek. E szerint a birtokot 3 egyenlő részre osztották, 2 rész az úrhölgyé lett, a harmadik része felét Benedeknek, a másik felét Bynch-nek adták összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal örök birtoklásra. Utóbbiak az egymással szemben eddig kiadott, ill. a jövőben kiadandó okleveleiket hatálytalanítják, amelyek felmutatóiknak legyenek károsak. Benedek és Bynch egymás iránt szavatosságot vállalnak. Ha valamelyik fél a megállapodástól el akarna állni, birtokrésze bíró közreműködése nélkül a másik félre szálljon örök birtoklásra. Ennek az örök emlékezetben való megerősítésére a kápt. a felek kérésére a jelen, pecsétjével ellátott, chirographált privilegiális oklevelet adja ki. D. Dénes mr. olvasókanonok keze által, in vig. fe. Asc. d., a. eiusdem 1359., Péter mr. lévén az éneklő-, János mr. az őr-, Mihály, Kozma, Miklós [mr.-ek], kanonokok. E.: Dl. 4861. (Acta eccl. ordinum et monialium. Vetus Buda 29. 16.) Hártya. Alul chirographált. Kissé vízfoltos. Hátoldalán 15. és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, előbbiben Pah névalak, lila-vörös sodraton mandorla alakú kopott függőpecsét. 547. 1359. máj. 29. Visegrád Vgrinus fia Miklós c., [I.] Lajos király (H) országbírója hírül adja: a Saagh-i konv. idézést tartalmazó oklevelének értelmében Aladár fia Benedek fia Bálint apja nevében ue. konv. megbízólevelével [1358.] júl. 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt. in a. prox. elapso preteritis) – amint az Zeech-i Miklós c. korábbi országbíró okleveléből kiviláglik – uő. jelenléte e. Sámuel fia Saulus ~ Sawl, Pál fia István és Salfalua ~ Saulfalua-i Prechtel ~ Preuchel fia Petew ~ Peteu ellenében megjelenve bemutatott 3 oklevelet. Ezek egyike az említett Miklós c. döntéshozó oklevele, a másik a Saagh-i konv.-nek a királyhoz intézett jelentése, a harmadik ugyancsak Miklós c. döntéshozó – Benedek keresetét is tartalmazó – oklevele volt. Ezek szerint Miklós c. oklevele értelmében Aladár fia Benedek nevében Egyed fia Tamás az említett Saagh-i konv. megbízólevelével [1358.] jan. 8-án (in oct. diei Strennarum tunc prox. preteritis) Miklós c. jelenléte e. megjelenve Sámuel fia Saulus és Saulfalua-i Pál fia István ellenében előadta, hogy Benedek anyja, Sámuel fia Saulus és Pál fia István soror-a, a néhai Saulus – Saulus és István nagyapja – leánya volt, ezért Aladár fia Benedeket Saulfalua-ból az ország szokása szerint megilleti anyjának leánynegyede, amit ő meg akar szerezni Sámuel fia Saulus-tól és Pál fia Istvántól. Erre Mihály fia György – aki Sámuel fia Saulus és Pál fia István nevében a Turuch-i konv. megbízólevelével jelent meg – úgy válaszolt, hogy a lakatlan Saulfalua birtokot az ugyanoda valósi Prechtel fia Peteu-val közösen birtokolják, és ha utóbbi hajlandó kiadni a
