Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

261 kértek Zeech-i Miklós c. országbírótól. Mivel a Nadasd-i nemesek által megmutatott határok tűntek valósabbaknak, ezért Miklós c. a bárókkal és az ország nemeseivel úgy döntött, hogy Pál fia István, Márton fia Balázs és Beder fia Imre még egy nemessel [1359.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. tunc prox. venturis) az István mr. részéről kiszálló Magas-i Benedek v. Arnoldus fia Pál, ill. a nemesek oldaláról megjelenő Tuskand-i Salamon fia János v. Gethe-i Beke fia Sebestyén v. Gerche-i Moyus fia Beke királyi emberek és a vasvári kápt. tanúságtevőinek jelenlétében – akiknek kiküldésére Miklós c. oklevelével felkérte a kápt.-t – a vitatott földön mezítláb, övüket megoldva, fejük fölé földet tartva tegyenek esküt, hogy a 4 M. értékű rész mindig is Nadasd birtokhoz tartozott. Ha az esküt leteszik a királyi emberek iktassák a földrészt nekik, ha nem teszik le, akkor iktassák azt István mr.-nek örök birtoklásra, majd a vasvári kápt. tegyen minderről máj. 8-ra (8. die dict. oct.) Zeech-i Miklós c.-nek jelentést, amit a felek vigyenek neki vissza. A határnapon – Zeech-i Miklós c. időközben Da és Ho. (regna) báni méltóságát kapta a királytól, az országbírói honor pedig Miklós c.-é lett – színe e. megjelenve Sythke-i István mr. nevében Basou fia János a vasvári kápt. megbízólevelével, Nadasd-i Márton fia Balázs a maga és Pál fia István, valamint Beder fia Imre nevében az említett vasvári egyház kápt.-jának megbízólevelével bemutatták ue. egyház memoriális oklevelét (l. 364. szám). E szerint Pál fia István, Márton fia Balázs és Beder fia Imre eskütársukkal, Cybafeulde-i Lőrinc fia Mátyással, Gethe-i Sebestyén királyi ember és Hermanus, a vasvári egyház kápt.-jának őrkanonokja, a kápt. által a felperes Sythke-i István mr. részére kiküldött tanúságtevő jelenlétében máj. 1-jén a vitatott földrészen az előírt módon letették az esküt, mire a királyi ember a kápt.-i tanúságtevő jelenlétében a földrészt nekik iktatta örök birtoklásra. Az országbíró a fentiek értelmében a vele együtt ítélőszéket tartó bárókkal és az ország nemeseivel Sythke-i István mr.-t jogtalan birtokvisszavétel miatt 4 M. büntetéssel sújtja, amelynek kétharmada az országbírót, egyharmada pedig a perbeli ellenfelet illeti, a földrészt pedig a Nadasd-i nemeseknek ítéli örök birtoklásra, és Nadasd birtokhoz csatolja azt, mások jogának sérelme nélkül, Sythke-i István mr.-re pedig örök hallgatást ró. Ennek az örök emlékezetben való megerősítésére az országbíró a jelen, [autentikus függőpecsétjével ellátott] privilegiális oklevelet [adja ki]. D. in Wyssegrad, 16. die 8. diei oct. fe. B. Georgii mart. predictarum, a. d. 1359. E.: – K.: HO. IV. 189–197. (144. szám) (máj. 16-i keltezéssel). (Hártyára írt állítólagos E. alapján, ami Sitkén volt Felsőbükki Nagy Sándor tulajdonában.) 529. 1359. máj. 23. Visegrád Vgrinus fia Miklós c., [I.] Lajos király (H) országbírójának jelenléte e. megjelenve István fiai: Péter, János és Fábián, valamint Pál fia Péter Visnio-i nemesek tiltakoznak amiatt, hogy Myke fia Bálint és János fiai: Miklós és Benedek Visnio-i királyi jobbágyok királyi ember révén, az egri egyház tanúságtétele mellett máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) a király jelenléte elé idézték őket, azonban Bálint, Miklós és Benedek nem jöttek el, és nem is küldtek maguk helyett senkit, ezért az országbíró őket