Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

217 432. 1359. máj. 10. Jakab, a Scepus-i Szt. Márton-egyház őrkanonokja, Domokos mr. prépost lelkiekben általános vicarius-a hírül adja: korábbi oklevelének (l. 428. szám) megfelelően az egyik részről Katalin, Kazmerfalua-i Zekch özvegye, felperes, másik részről Mathyasfalua-i Iwanka leányai, Anna és Geno, valamint Zeek-i Hermannus leánya, Anna és ue. Kazmerfalua-i János leánya, Anna, alperesek közötti pert máj. 10-re (ad presentem f. VI., videlicet prox. p. fe. B. Stanizlai mart.) halaszotta, most azonban azt a felek akaratából a jelen állapot fenntartása mellett megegyezés céljából jún. 10-re (ad f. VI. prox. p. fe. Penth. iam venturum) teszi át. D. 8. die adventus supradicti d. nostri prepositi, videlicet f. VI. p. fe. B. Stanizlai suprascripta, a. d. 1359. E.: Dl. 60 278. (Máriássy cs. lt. Vegyes iratok 136.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, mandorla alakú zárópecsét töredékei, szalagja. K.: F. IX. 3. 98–99. (42. szám). 433. 1359. máj. 10. Visegrád Konth Miklós nádor (H), a kunok bírája értesíti a pannonhalmi (Sacer Mons Pannonie) Szt. Márton-egyház konv.-jét: azon a congregatio generalis-on, amelyet [1358.] júl. 23-án (f. II. prox. an. fe. B. Jacobi ap., a. prox. transacto) Mandhida falu mellett tartott Zala m. nemessége számára, Péter testvér Beel-i apát nevében a királyi kápolnaispán megbízólevelével megjelenve Naztuph-i Simon fia János előadta – amint azt a nádornak a congregatio-n kiadott oklevele is tartalmazza –, hogy a veszprémi egyház kápt.-ja a Beel-i egyház Palaznuk birtokát elfoglalta, és elfoglalva tartja, holott az hatályos oklevelek szerint a Beel-i egyházat illeti. Erre a veszprémi egyház kápt.-jának nevében és megbízólevelével megjelent Ányos fia János úgy felelt, hogy az említett birtok szintén hatályos oklevelek értelmében a veszprémi egyházat illeti, amelyek bemutatására időpontot kért a nádortól, aki a vonatkozó oklevelek bemutatását [1358.] nov. 18-ra (in oct. fe. B. Martini conf. tunc venturis) tűzte ki. A határnapról a nádor másik oklevele értelmében [1359.] máj. 1-jére (ad presentes oct. fe. B. [Geor]gii mart.) került az ügy. A határnapon az említett Simon fia János Péter apát nevében a veszprémi egyház kápt.-jának megbízólevelével megjelenve, Szt. István király Palaznuk birtok tárgyában kiállított privilégiumát kezében tartva, valamint Mihály őr- és István kanonok a veszprémi kápt. nevében és megbízólevelével, a kápt. összes, Palaznuk birtokra vonatkozó, az említett congregatio-n bemutatni vállalt oklevelét magukkal hozván készen álltak azok egymás ellenében való bemutatására, mivel azonban a veszprémi kápt. procurator-ai jelezték, hogy Palaznuk birtokban több embernek van birtokrésze, a nádor úgy határozott, hogy az ügyben hj. nélkül nem tud döntést hozni. Ezért az ország vele együtt ítélőszéket tartó nemeseivel együtt úgy döntött, hogy az alább megnevezendő nádori ember a pannonhalmi konv. tanúságtétele mellett júl. 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt. nunc venturis) szálljon ki Palaznuk birtokra, a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében végezzen annak régi határai mentén hj.-t és határ-elkülönítést, majd iktassa azt Péter Beel-i apátnak és konv.-jének az őket megillető jogon, az