Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

203 E.: Dl. 4853. (NRA. 1591. 5.) Papír. Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, solvit jel kerek zárópecsét töredékei, szalagja. K.: F. IX. 3. 120. (47. szám). Megj.: A halasztás okaként eredetileg a király erre vonatkozó írásos parancsa szerepelt, de ezt lehúzták. 409. 1359. máj. 8. [Gyula-]Fehérvár András erdélyi vajda, Zonuk-i c. hírül adja: [I.] Lajos király (H) oklevele (l. 180. szám) értelmében máj. 8-án (in quind. fe. B. Georgii mart.) Domokos erdélyi püspök és kápt.-ja, valamint az oklevéladó között 8 fogott bíró – akik közül 4-et a püspök, 4-et pedig ő tartozott elővezetni – közreműködésével Mihály fia Péter volt erdélyi alvajda Warada falujában döntőbíráskodást kellett tartani az említett Péter királyi ember jelenlétében, akit a király erre a célra kiküldött, továbbá a Clusmunustra-i Boldogságos Szűz-egyház konv.-jének tanúságtétele mellett, a felek között megesett jogtalanságok, károkozások – kiváltképpen a tizedek elvétele – és más nézeteltérések ügyében. A határnapon mindkét fél az említett faluba vezette döntőbíráit, akiknek Péter mr. volt alvajda, valamint Péter mr., az említett konv. notarius-a jelenlétében a püspök bemutatta a király több oklevelét, ezek egyike [1357.] ápr. 8-án (sabb. prox. an. fe. Pasce d.), a másik [1357.] júl. 30-án (die domin. prox. p. fe. B. Jacobi ap.), a harmadik 1357. jan. 26-án Wysegrad-on (2. die Conv. B. Pauli ap., consequenter in Wysegrad, in a. d. 1357.) kelt. Ezek szerint a király 3 ízben parancsba adta a vajdának, hogy az erdélyi részeken a vajdai honor alá tartozó falvakban beszedett tizedet a püspöknek és a kápt.-nak adja vissza, és a hozzá tartozókkal is adassa vissza, többé pedig azokat magának ne hajtsa be. A vajda erre a Chycho, Baluanus, Leta, Kukullew, Wywar és Dewa várakhoz tartozó falvakból, valamint a többi, a vajdai honor-hoz tartozó faluból behajtott tizedeket – amelyeket a korábbi vajdák elfoglaltak, és ő is elvett – a királyi ember és a konv.-i tanúságtevő színe e. visszaadta a jelen oklevéllel, kivéve Bun falu tizedeit, amelyekről a királyi parancslevélben nem történt említés, ezért a király tudta nélkül nem akarta azt visszaadni. Azt is vállalta, hogy a jövőben nem fog ezekből a falvakból tizedet behajtani, hacsak azokat a püspök és a kápt. nem adja neki bérbe. Ezért megparancsolja az összes várnagynak, officialis-nak és a hozzájuk tartozóknak, hogy a fentieket a királyi és vajdai kegy elvesztésének terhe alatt tartsák meg. D. Albe, in quind. fe. B. Georgii mart. predictis, a. d. 1359. E.: Ba. Beke 1. 157. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. Oklevelek 1. 173. (Df. 277 349.) Vízfoltos. Hátoldalán 15. és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, kerek pecsét apró töredékei. K.: Szeredai 97.; F. IX. 3. 131–133. (57. szám); Densuşianu I/2. 58–59. (42. szám); ZW. II. 164–166. (750. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 375–376. (371. szám). R.: Beke A., TT. 1889. 762. (157. szám); Erdélyi Okm. III. 372–373. (1066. szám). Ford.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 376–378. (371. szám) (román nyelvű).