Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

158 309. 1359. ápr. 24. Visegrád Miklós, az esztergomi egyház érseke, örökös esztergomi c. jelenléte e. megjelenve János testvér, a Kyrch-i Boldogságos Szűz-monostor apátja bemutatta az oklevéladó elődje, a néhai Miklós esztergomi érsek privilegiális oklevelét (l. Erdélyi Okm. III. 781. szám), kérve annak elfogadását és az érsek privilegiális oklevelében történő átírását, amit ő a jelen oklevéllel teljesít. A mindenkori Kolos-i apátnak excommunicatio terhe alatt megparancsolja, hogy az említett egyház birtokait megszállókat, tartókat, ezek tanácsadóit, segítőit és bűntársait intse arra, hogy a fentiekért nyújtsanak jóvátételt, ha ezt nem teszik meg, akkor őket, házaikat és a hozzájuk tartozókat sújtsa egyházi fenyítékkel. Ha tovább makacskodnának, akkor a jelen oklevél ereje által, a harangokat megkongatva, a gyertyákat elfújva közösítse ki őket, amíg a fentiekért nem adnak megfelelő elégtételt. Mindezeket parancsba adja a mindenkori szebeni dékánnak is. Ennek az örök emlékezetben történő megerősítésére a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. in Wyssegrad, in fe. B. Georgii mart., a. d. 1359. A. Á.: 1. Szécsi Dénes esztergomi érsek, 1440. nov. 29. Arhivele Statului Sibiu (Nagyszeben). Szász Nemzeti Lt. Urkunden 2. 97. (Df. 244 741.) 2. Szécsi Dénes esztergomi érsek, 1440. nov. 29. Arhivele Statului Sibiu (Nagyszeben). Szász Nemzeti Lt. Urkunden 2. 98. (Df. 244 742.) K.: ZW. II. 161–163. (747. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 364. (364. szám). R.: Erdélyi Okm III. 370. (1061. szám). Ford.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 365–366. (364. szám) (román nyelvű). 310. 1359. ápr. 24. A fehérvári keresztesek Szt. István király konv.-je jelenti [I.] Lajos királynak (H): László veszprémi püspök, királynéi udvari (aula) kancellár részére kiadott, nagyobbik pecsétjével ellátott, egy évig hatályos per a. circulum) általános érvényű nyílt megbízólevele (l. 290. szám) értelmében Ieneu-i Benete (lehúzva: Benedek) fia János királyi ember társaságában Domokos testvért küldték ki tanúságtételre az alábbi vizsgálathoz, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy ápr. 17-én (f. IV. prox. p. domin. Ramis palmarum prox. preterita) m.-beli nemesek és közrendűek körében vizsgálódva megállapították az igazságot. E szerint Pyliske-i Mykch volt bán fia Akus mr. a püspök és egyháza Istrag birtokának egy részét és a birtokhoz tartozó halfogóhelyeket összes haszonvételeikkel saját Waralya birtoka részére foglalta el, odavalósi jobbágyaival használja, és a püspök egyik Istrag-i jobbágyát, Bendeket febr. ........-án (f. ........ an. domin. Circumdederunt prox. preterita) összes javaival és ingóságaival Waralya birtokára hurcoltatta, ........ Akus mr. ápr. 8-án (f. II. prox. p. domin. Judica similiter nunc preterita) a püspök jobbágyainak halfogó hálóit és csónakjait minden ok nélkül hatalmaskodva elvette. D. f. VI. sc. in fe. B. Georgii mart., a. d. 1359.