Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
146 oklevele révén. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve Paharus (dict.) Péter mr. kérte az említett privilegiális oklevél bemutatását, mire az említett Henrik fia János Sous (dict.) Miklós nevében a királyi kápolnaispán megbízólevelével megjelenve bemutatta [IV.] László király privilegiális oklevelének (l. Reg. Arp. 3351. szám) eredetijét. Ezt követően Paharus (dict.) Péter mr. ismételten bemutatta az országbírónak [I.] Lajos király nyílt oklevelét Kapy birtok részére történt adományozásáról. Mivel az országbíró és az ítélőszéken jelenlévő bárók és nemesek szerint Souar (Sowar) és Kapy birtokok a [IV.] László király privilégiumában szereplő határok szerint el voltak választva egymástól, az országbíró írásban (litteratorie scribendo) felkérte az egri egyház kápt.-ját, hogy a Péter mr. felperes részéről kiszálló Karlathfolua-i Péter fia László, ill. a Sous (dict.) Miklós oldaláról megjelenő Kellenys (Kellemys)-i Miklós fia Miklós királyi emberek társaságában küldje ki mindkét fél részére tanúságtevőit, akiknek jelenlétében a királyi emberek [1356.] ápr. 6-án (in oct. diei medii Quadr., f. sc. IV. prox. tunc ventura) kiszállnak az említett földekre az Eleurednek (Eleurednyk) folyó és a Nyrlyz hegy között, a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében [IV.] László király a helyszínen bemutatott privilégiuma szerint hj.-t végeznek, és elválasztják egymástól Sowar és Kapy birtokokat a szükséges helyeken új határjeleket állítva, majd azokat a feleknek iktatják örök birtoklásra. Ha a határjeleket nem lehet fellelni, és a felek nem értenek egyet, akkor a vitatott részt királyi mértékkel mérjék v. becsüljék föl, majd a kápt. [1356.] máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. similiter prox. tunc affuturas) tegyen a királynak minderről írásos jelentést. Majd az ügy többszöri halasztás u. 1357. jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. in a. eiusdem 1357.) került Miklós c. halasztást tartalmazó oklevelének értelmében. A határnapon az országbíró jelenléte e. megjelenve egyik részről Paharus (dict.) Péter mr., másik részről Sous (dict.) Miklós nevében Henrik fia János a szepesi egyház kápt.-jának megbízólevelével bemutatták az egri egyház kápt.-jának a királyhoz intézett jelentését. E szerint a fentieket a felek közötti vita miatt nem lehetett végrehajtani. Ekkor az országbíró a váradi egyház kápt.-ját kérte föl, hogy a fentiek végrehajtásához küldje ki egyszerű kanonoki méltóságnál magasabb rangú tanúságtevőit, akiknek jelenlétében a Puharus (Paharus) (dict.) Péter felperes oldaláról megjelenő István mr. v. Benedek mr. országbírói notarius-ok, királyi emberek, ill. a Sows (Sous) (dict.) Miklós alperes részéről kiszálló Somus-i Kapol fia Demeter v. Delne-i Gergely fia Kakas v. Ternye-i Dénes fia Egyed királyi emberek valamelyike [1357.] jún. 11-én és az azt követő napokon (in quind. fe. Penth. prox. tunc venturis et aliis diebus ad hoc aptis et opportunis) kiszállnak a vitatott földrészekre az Eleurednyk (Eeleurednek) folyó és a Nirlyz (Nyrlyz) hegy között, ahol a királyi emberek a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében [IV.] László királynak a helyszínen bemutatott privilégiuma szerint – az egri kápt. országbírói pecsétfő alatt visszazárt oklevelét is felmutatva – hj.-t végeznek elsőként a privilégiumban foglaltak, majd az egri kápt. jelentésében foglaltak szerint. Ha a 2 oklevélben foglaltak között eltérés van, akkor a privilégiumban foglalt határjelek szerint kell elvégezni a birtokok elkülönítését, amennyiben a határjelek fellelhetőek, ebben az esetben a procurator-ok ellentmondását nem kell figyelembe venni. Ezt követően a királyi emberek iktassák a feleknek a maguk részét örök birtoklásra. Ha
