Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

107 mart. tunc prox. venturi) György mr. ellenében válaszadásra, hogy miért nem hajlandók kiadni a György mr.-t illető részt, majd a konv. oklevelében tegyen minderről írásos jelentést. A konv. a király parancsára Gál fia Pál királyi ember társaságában Frigyes testvért küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1358.] ápr. 6-án (f. VI. prox. p. fe. Pasche d.) kiszálltak Péter és Miklós mr.-ekhez Kwy birtokra, és a király nevében felszólították őket a György mr.-nek járó rész kiadására, mire Péter mr. úgy válaszolt, hogy János mr. birtokaiból semmit sem szándékozik György mr.-nek adni, mivel ő testvérével, János mr.-rel osztatlanul birtokolt, ezért az ország szokása (consuetudo) szerint János mr. birtokai egyedül őt illetik. László fia Miklós pedig azt válaszolta, hogy ő semmit sem foglalt el János mr. birtokaiból, ezért azokból nem is kell adnia semmit György mr.-nek. Ha György mr. a maga részeit meg akarja szerezni Péter mr.-től, azt ő nem fogja megakadályozni. A királyi ember Péter mr.-t válaszadásra [1358.] máj. 8-ra a király jelenléte elé idézte. A határnapon György mr. megjelent Zeech-i Miklós c. országbíró jelenléte e., és kérte, hogy Péter mr. adjon neki választ a fentieket illetően. A személyesen megjelent Péter mr. úgy válaszolt, hogy összes okleveleik György mr.-nél vannak, ezért ő kéri azok bemutatását, ami u. kész választ adni az ügyben. Erre György mr. 3 privilegiális oklevelet mutatott be, az egyik a szepesi egyház kápt.-jának 1344. évi (a. d. 1344.) oklevele volt, amely átírta ue. kápt. 1320. évi (a. d. 1320) oklevelét (l. Anjou-oklt. V. 690. szám), Konth Miklós nádor, a kunok bírája oklevelét és Miklós c. oklevelét, amelyek mindketten 1357. éviek (a. d. 1357.) voltak (l. AO. VI. 582–583. old. 373. szám és uo. 583–585. old. 374. szám). Az oklevelek elolvasása u. Chytnik-i Péter mr. úgy nyiltakozott, hogy ő a György által bemutatottakkal ellentétes tartalmú oklevelekkel rendelkezik, amelyeket az országbíró által kijelölendő időpontban kész bemutatni. Miklós c. országbíró erre úgy rendelkezett, hogy Péter mr. említett okleveleit György mr. ellenében [1358.] aug. 1-jén (in oct. fe. B. Jacobi ap. tunc venturis) mutassa be színe e., ami u. dönteni kíván a felek között. Majd az oklevelek bemutatását innen Benedek fia István Péter mr. nevében Miklós c. megbízólevelével ok megadása nélkül előadott kérésére – miszerint az okleveleket akkor nem tudta bemutatni – [1358.] nov. 8-ra (ad tunc presentes oct. fe. OO. SS.) halasztotta perkezdet e. megfizetendő 3 M. bírság kiszabása mellett. A határnapon Péter mr. nem jelent meg, és nem is küldött senkit maga helyett, és a 3 M. bírság kétszeresét – amiben Miklós c. másik oklevele értelmében elmarasztaltatott – sem fizette meg, holott György mr. procurator-a, Péter fia Péter 19 napon keresztül várakozott rá. Ekkor Miklós c. a főpapokkal és az ország vele együtt ítélőszéket tartó báróival úgy döntött, Péter mr.-t másodszor is fel kell szólítani a válaszadásra és a bírságok megfizetésére, ezért írásban (scribendo) felkérte a Jazou-i konv.-et, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében Cholthou-i Gál fia Pál királyi ember Chythnik-i Péter mr.-t [1359.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum prox. tunc venturas) György mr. ellenében a király jelenléte elé idézi a fentiek céljából. A határnapon – időközben Miklós c. Ho. és Da báni méltóságát kapta a királytól, az országbírói honor pedig üresedésben volt – a király színe e. Péter mr. nem jelent meg, nem is küldött maga helyett senkit, ezért újabb bírságokban marasztaltatott el. A király írásban (scribendo) (l. 21. szám) felkérte az egri kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtevőjét,