Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

megegyezésnek az említett országbír�i oklevélben kapott lehet ̋ oségével, kiegyeztek egy­mással. Ennek jegyében végérvényesen felhagynak a mind ez ideig k�z�tt�k meglévo ̋ pereskedéssel és viszálykodással, és semmissé nyilvánítják ezen el ̋ ozményeket, egyszer­smind k�lcs�n�sen mentesítik egymást az �sszes jogtalanság, kártétel, ártalom, sebek okozása, vérontás, valamint minden egyéb, egymással szemben mutatott rossz szándé­k� megnyilvánulás számonkérése al�l, és elfogadják annak a megállapodásnak az �r�k érvény ̋u rendelkezéseit, amelyek a békéltetésben k�zrem ̋uk�d ̋o Mikl�s kalocsai érsek, a királyi aula kancellárja, Tamás csanádi p�sp�k, továbbá Domonkos szepesi és Bric­tius gy ̋ ori prépost, valamint Sándor fa: János Gymus-i és Zendru-i várnagy, végezet�l Jakab országbír�i ítél ̋ omester (protonotarius) k�zvetítése nyomán sz�lettek. Eszerint az említett Lyptow-i Mikl�s édesanyja testvérének (fr.), Simonnak a meg�lése felol ̋ – aki­nek halálát János és Fábián apja, Petheu okozta szándéktalanul – Mikl�s és anyja a teljes mentesség kinyilvánításával nyugtatják Petheu fait: Jánost és Fábiánt, valamint �zvegy édesanyjukat. Ezenkív�l a néhai Prebel-i Péter fa: Markopph [!] teljes birtokát – amelyet egykor [I.] Károly király (H) az említett Petheu-nek adományozott, s amelyet azután Petheu a sz�ban forg� Mikl�st�l a néhai Pál c. királyi országbír� privilegiális ítéletlevele révén bír�i �ton visszaszerzett –Mikl�s, valamint anyjánakképvisel ̋ oje, V�­r�s István az említett országbír�i oklevélben foglalt határok k�z�tt meghagyják Petheu fainak: Jánosnak és Fábiánnak, nemk�l�nben �zvegy anyjuknak �r�k birtoklásra, ma­guknak semmilyen jogot fenn nem tartva abban. Viszonzásul az �zvegy és fai: János és Fábián az említett Lyptou-i Mikl�st, az o ̋ édesanyját, továbbá famulus-aikat, Chehy-i Imrét, János fa: Pált és Lewke-t nyugtatják b ̋untelenség�ket kinyilvánítva a mondott Jánosnak okozott sebeket és annak kiontott vérét illet ̋oen. Ezenfel�l Petheu �zvegye és fai vállalják, hogy Simon halála miatt Mikl�snak és anyjának 6 budai M.-t fzetnek 2 id ̋ osz�r nevezetesen az elk�vetkez ̋ opontban; el ̋ o j�l. 1-jén ( in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.), majd másodszor febr. 9-én (in oct. fe. Purif. virg. glor.) fognak 3-3 M.-t megadni. A felek k�lcs�n�sen hatálytalanoknak nyilvánítják valamennyi, a viszálykodásuk során egymással szemben kiállított v. felhasználhat� peres, tiltakoz�, vizsgálati és egyéb ter­mészet ̋u oklevel�ket, de kiváltképp a Mikl�s és anyja birtokában lévo, ̋ a másik félnek átadott birtokra vonatkoz� okiratokat. Kik�tik ugyanakkor, hogy ha Petheu �zvegye és fai a kit ̋uz�tt fzetési napok bármelyikén elmulasztanák fzetési k�telezettség�ket, ak­kor kétszeres �sszeg ̋u bírságot vonnak magukra. Amennyiben viszont Lyptou-i Mikl�s, az o ̋ anyja v. ut�daik megszegnék a megállapodást, v. a j�v ̋ oben annak bármely részé­t ̋ oket. Mindezek ol elállni szándékoznának, akkor patvarkodás b ̋unében marasztalják el ̋ megtartására a felek és képvisel ̋ ol az ország­oj�k egyaránt k�telezettséget vállaltak. Err ̋ bír� autentikus f�gg ̋ opecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. in Wyssegrad, 6. die termini prenotati, a. d. 1358. E.: Dl. 41 335. (M�z. Ta. Illésházy) Hártyán, hajtásainál néhány helyen kisebb darabok szakadtak ki; hát­lapjánkés ̋ opecsétjénekpirosész�ldfonalakb�lsod­obbi kézírással tárgymegjel�lés; alul elveszett f�gg ̋ rott zsin�rja. Má.: Ua. jelzet alatt, mint E. (20. sz.-i egyszer ̋u Má.) K.: AO. VII. 49-52. (29. szám). 153. (1358. febr. 21-febr. 28. k�z�tt) A nyitrai egyház kápt.-ja jelenti, hogy az országbír� korábbi oklevelében (l. 149. szám) meghagyottak szerint a felperes garamszentbenedeki (S. Benedictus de iuxta Gron) kon­vent oldalán eljár� királyi ember, Baluan-i Benedek fa: Mikl�s királyi ember mellé ta­n�ul k�ldte kanonokját, Jakabot, míg az alperes Nymchen-i Péter fa: Gy�rgy mellett k�zrem ̋uk�do ̋ Kyurth-i Mikl�s királyi ember mellé Mikl�s karpapot állította tan�nak, akik – miként jelentés�kben beszámoltak r�la – febr. 21-én (in oct. diei Cynerum prox. preteritis) az �sszehívott szomszédok, valamint a peres felek, így Péter fa: Gy�rgy, ill. a Szt. Benedek-monostor képviseletét ua. egyház konventjének megbíz�levelével ellát� apátjuk, Ulrik testvér, valamint a monostor prépostja, András testvér kíséretében el ̋ osz�r Kouachy birtok határára mentek, s ott az említett apát és a prépost el ̋ obb egy homokos szánt�f�ldnél mutattak olyan határjelet, amelyet állításuk szerint Gy�rgy elpusztított, majd innen a határ egy nagy v�lgy�n t�l É felé egy nagy �thoz ér, amely mellett egy holm (vulg.) nevezet ̋u dombocska találhat�, aminél a nevezett birtok határa végz ̋ odik. 80

Next

/
Thumbnails
Contents