Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

1253. (1358. nov. 8-nov. 18. k�z�tt) A somogyi konvent jelenti Konth Mikl�s nádornak, hogy a parancslevelében (l. 734. szám) meghagyottakat akadályoztatása miatt nem tudta végrehajtani. Eml.: Kont Mikl�s nádor, 1360. okt. 3. > I. Lajos király, 1362. aug. 30. (meger ̋ o záradékkal ellátva 1364.

osít ̋ jan. 31-én) > I. Mátyás király, 1466. máj. 30. Dl. 45 209. (M�z. Ta. Horvát István iratai). K.: – Megj.: Az oklevél terminus post és ante quem-je aKont Mikl�s parancslevelébenkit ̋uz�tt iktatási napb�l, ill. a jelentés bemutatására meghatározott napb�l ad�dik. 1254. 1358. nov. 9. [I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) tudatja,

hogy Erzsébet anyakirályné (H) k�zbenjárásának és kérésének engedvén az �r�k�s nélk�l elhunyt Domonkos fa: Mikl�s minden – a halála u. királyi kézre háramlott – birtokát és birtokrészét, de k�l�n�sen a Chollokuz ter�leten fekv ̋

o Januk birtokát minden hozzá

juk tartoz� szigettel, trágyázott és mezei f�ldekkel, erd ̋okkel, rétekkel, kaszál�kkal, áll�-és foly�vizekkel, malmokkal és malomhelyekkel, valamint más haszonvételekkel egy�tt a maga, s királyi sz�leinek lelki �dvét szeme e. tartva az anyakirályné által Óbudán (in Veteri Buda) alapított Szt. Klára kolostornak és apácáinak adományozza �r�kjog�

birtoklásra, mások jogának sérelme nélk�l. Errol autentikus, kett ̋ os ̋ f�gg ̋

opecsétjével ellátott privilégiumot ad ki. Kelt Mikl�s kalocsai érsek, a királyi aula kancellárja keze által, a. d. 1358. V. Id. mens. Nov., uralkodásának 17. évében. A nevezett Mikl�s lévén a választott és meger ̋osített esztergomi, Wgolinus a spalat�i, Mikl�s a zárai, Illés a raguzai

érsek, Mikl�s az egri, Demeter a váradi, Domonkos az erdélyi, Mikl�s a pécsi, Kálmán a gy ̋ osített kalocsai érsek –, István ori, Tamás a csanádi – és egy�ttal a választott és meger ̋ a zágrábi, Mihály a váci, Lászl� a választott és meger ̋

osített veszprémi, Péter a boszniai, István testvér a nyitrai, Tamás a szerémi, János a knini, Bertalan a traui, Demeter a nonai, István a farai, Bálint a makarskai, Máté a sebenicoi, Mihály testvér a scardonai, Portiva testvér a zenggi, Radoszl� a korbáviai p�sp�k; Konth Mikl�s a nádor, András az erdélyi vajda, Mikl�s c. az országbír�, Chuz János egész Horvátország és Dalmácia bánja, Leustachius a szlav�n királyság bánja, Mikl�s a Machou-i bán, Cykou a tárnok-, Leukus a pohárnok-és asztalnok-, Dénes a lovászmester, Simon mr. a pozsonyi c. A. E.: Dl.4803.(MKA.Actaeccl.ord.etmon.Poson12.32.)Hártyán,alulakirály1364.dec.28-imeger ̋ o

osít ̋ záradéka; v�r�s zsin�ron, valamint v�r�s és kék zsin�rk�tegen 1-1 t�redékes f�gg ̋

opecsét; hátlapján azonos kor� kézírással tárgymegjel�lés (benne Charlokuz névalak). Tá.: Szécsi Mikl�s országbír�, 1384. máj. 16. Dl. 4804. (MKA. Acta eccl. ord. et mon. Poson 13. 33.) K.: AO. VII. 476-478. (249. szám). 1255. 1358. nov. 9. [I.] Lajos király – miként azt 1358. nov. 9-én (a. d. Incarn. 1358., V Id. Nov., uralkodásának 17. évében) kiadott privilégiuma tan�sítja – a nemes férf�k, Gyule [gen.] fa: Mikl�s és András fa: András a neki és a Szt. Korona (sacrum suum diadema) számára ny�jtott szolgálatokban szerzett érdemeikre tekintettel a Bars m.-i Tapolchan és Bayka birtokokat – amelyeket korábban egy ugyanezen m.-ben [Konth Mikl�s által] tartott congregatio alkalmával a m. esk�dt �ln�kei és nemessége átengedvén birtoklásukba kív�l helyeztek ama min ̋

osítésen, hogy azok a barsi vár várjobbágyi birtokainak sorába tartoznának, egyszersmind az �sszes várjobbágyi tehertol ̋ mentesítettek, és szolgálati

megterhelés al�l felszabadítottak – Mikl�s mr.-nek, és atyafjának (patruelis fr. suus),

Andrásnak, továbbá testvérének (uterinus fr. suus), Gergelynek, nemk�l�nben �r�k�seiknek adja �j adomány címén �r�k birtoklásra. Tá.: 1. Kont Mikl�s nádor, 1363. okt. 17. Dl. 5168. (MKA. NRA. 120. 17.) 2. Ua., mint 1., azzal megegyez

̋o jelzet alatt. (Újkori egyszer ̋u Má.-ban.) 3. Ua., mint 1., azzal megegyezo

̋ jelzet alatt. (Újkori egyszer ̋u Má.-ban.) K.: AO. VII. 478-479. (250. szám). 463