Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

tudomásuk szerint Kysrouazd birtok mindig is azon határok k�z�tt volt Sebestyén fa: Mikl�s birtoka, amelyeket Mikl�s most megmutatott. Nogrouazd birtok hj.-a az apáti

megbízott vezetésével: el ̋

osz�r is a már mondott Mikl�s háza mellett egy bizonyos �tnál

egy g�dr�t nevezett határjelnek, – amely számukra nem t ̋unt határjelnek, Mikl�s szerint pedig ama g�d�r az apja éléstárol�ja volt, – innen Ke felé nem messze egy halm nevezet ̋u f�ldhalom, amely Mikl�s szerint apjának háza volt és mindig is tulajdonukat képezte.

Az apát �gyvédjének elmondásában a f�ldhalomt�l és az els ̋o jelt ̋ol Feketeuerdeu-ig eso ̋ rész a Szt. Márton-egyház f�ldje volt. Az ott tart�zkod� Kysrouazd-i nemes, az apát famulus-a elbeszélte, hogy ama f�ldhalom sosem volt Mikl�s apjának házhelye, ill. Aba fa: Tamás azt állította, hogy Mikl�sékhoz nem volt k�ze annak a helynek, még határosuk sem volt, mivel az a Szt. Márton-egyház harangoz�jának tulajdonában volt. Err ̋

ol Nemes (dict. Nobilis) Mikl�s, Mihály és Leukus Kysrouazd-i nemesek, valamint az Echy-beli: Domonkos, Péter, István és Mikl�s mind �gy nyilatkoztak, hogy az említett birtokok k�z�tt fekvo ̋ kérdéses f�lddarab a nevezett Szt. Márton-egyházé volt, és az apát mindig is bevettette azt. A sz�ban forg� f�ldet királyi mértékkel 60 holdra becs�lték. Ezután Sebestyén fa: Mikl�s Azunfalua és Peterd k�z�tti határt ekként mutatta

meg: elosz�r Ny fel ̋ ol ̋ egy k�rtefa k�r�l f�ldhatárjel – amely az apát képvisel ̋

oje szerint csupán egy ott ásott g�d�rb ̋

ol kitermelt f�ld volt –, onnan Dé felé szánt�k k�z�tt némileg ereszkedik, 2 f ̋uzfa k�z�tt egy kis f�ldhányás, amely nem t ̋unt határjelnek, innen nagy �t k�zelében haladva Taryan falu széléig, s az �t mellett maga az apát [!] mutatott 2 j�l láthat� f�ldhatárjelet – amelyekrol ̋ azt állította: az egyik az �vé, a másikat pedig Mikl�s vallotta magáénak –, majd ua. irányban az apát sz�gleteket jel�lo ̋ 3 határjelet (meta angularis) nevezett meg – amelyek k�z�l 1 az �vé, 1 Taryan birtoké, a 3. pedig a királyi conditionalis-oké, ám Mikl�s az egyiket a magáénak mondta, noha a jelenlévok ̋ az apátnak adtak igazat ez �gyben –, a mondott Mikl�s ezután Ke felé haladva az apát kérésére egy t�visesben találhat� kis f�ldhányást mutatott – amely nem t ̋unt igazán határjelnek –, végezet�l az apát még 1, a nevezett rét végében áll� k�rtefát is saját határjelének tulajdonított. Sebestyén fa: Mikl�s ellentmondva az apátnak és az apáti

meghatalmazottnak. sajátjának nevezte az apát által megmutatott f�ldet. A t�rténtek u. az Azunfalua-i nemesek: Péter fa: Mikl�s, Tamás fa: Mikl�s, Péter fa: Mikl�s [!], János fa: Mihály, Péter fa: Tamás, Pál fa: Mikl�s és Egyed fa: János kinyilvánították,

hogy a kérdéses f�ld Mikl�sé, és az is volt mindig. Ezenkív�l Ech-i Gogan fa: Mikl�s, Kath-i István fa: János, Gychy-i Demeter fa: Mikl�s, Saul-i Antal fa: Lászl�, Chepch-i

Iwanka fa: Bálint, Kath-i István fa: András, Kathou (dict.) Mikl�s fa: Gy�rgy, Gynne-i

Péter fa: Mihály, Gy�rgy és Mikl�s az egri m.-b ̋

ol [!] (Georgius et Nicolaus de comitatu Agriensi), a Tagas-i nemes Imre, Chazar-i Simon és Dudur-i Mihály – akárcsak az Azunfalua-i szomszédos nemesek – hallomásb�l Mikl�sénak mondták a f�ldet. Továbbá a Wassan-i nemes, Mihály fa: Mikl�s azt állította, hogy a Szt. Márton-egyház korábbi apátja, Mikl�s még az alperes Mikl�s apjának, Sebestyénnek az életében a per

tárgyát képez ̋

o f�ldre vitte jobbágyait és vel�k azt ellentmondás nélk�l bevettette. Ezzel

szemben az Azunfalua-i nemes: Briccius, a Kysuossan-i nemes: Máté, a Peterd-i nemes:

Pál, a szintén Peterd-i János és a Rouazd-i nemes: János kijelentették, hogy a kérdéses f�ld mindig is a Szt. Márton-egyházé volt. Ezt k�vet ̋ o nemesek és

oen a f�ldet a jelenlév ̋ szomszédok 20 hold nagyság�ra becs�lték, s a felek ellentmondása miatt nem eszk�z�ltek birtokba iktatást. Eml.: az 1250. szám� oklevélben. K.: P. II. 455-457. (164. szám). Megj.: Az oklevél keltének terminus ante quem-je az oklevél-bemutatására kit ̋uz�tt id ̋

opontb�l ad�dik. 1180. (1358. okt. 13-nov. 8. k�z�tt) A gy ̋ori kápt. – miként a királyhoz intézett jelent ̋oleveléb ̋ol kiviláglott – eleget téve az országbír� parancslevelében (l. 500. szám) foglaltaknak okt. 13-án (in [.. . ] quind. fe. B. Mychaelis arch.) Chatar-i Myske fa: Pál és Iutas-i István királyi emberek mellé tan�ul

k�ldte a veszprémi kápt. oldalára kanonokját, Benedek mr.-t, míg [Segwar-i] Tamás fai:

Mikl�s és a János mr. számára karpapját (chori ipsorum presbiter), Lászl�t. A kik�ld�ttek visszatért�kkor olyan jelentést tettek, miszerint okt. 13-án (in dict. quind. fe. B. Mychaelis) kimenvén a Gymolth birtokbeli birtokrészre lefolytatták az annak �gyében kért vizsgálatot. A veszprémi kápt. oldalán tan�skodva a Beel-i apát offcialis-a, Ger-433