Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
Eml.: az 1164. szám� oklevélben. K.: AO VII. 409. (228. szám). 1113. (1358. okt. 6. e.) Konth Mikl�s nádor perhalaszt� levele szerint a korábbi oklevelében foglaltak alapján 1357. okt. 6-án (in oct. fe. B. Mychaelis, in a. prox. transacto preteritis) megjelent színe e. egyik részr ̋ orinc a maga nevében és Mendzenth-i János fa: ol Nema-i János fa: L ̋ Mikl�s helyett a gy ̋ ori kápt. megbíz�levelével, s mellette Gwgh-i Dénes fa: Farkasius, a másik részr ̋ ol pedig a pannonhalmi (de Sacro Monte Pannonie) Szt. Márton-egyház apátját, Szigfridet (Seffridus) annak meghatalmaz�levelével képviselo ̋ Nylka-i Márton, s az el ̋ ori kápt. 1357. márc. 25-én kelt (4. die f. IV. prox. p. doobbiek bemutatták a gy ̋ min. Letare tunc preteritam) jelent ̋ ol kiviláglott, hogy Mendzenth-i János olevelét. Ebb ̋ fa: Mikl�s, Nema-i János fa: L ̋ orinc, valamint Gwgh-i Dénes fa: Farkasius a király és az anyakirályné színe elé járultak a pannonhalmi Szt. Márton-monostor apátjával szemben panasztételre olyasformán és olyan értelemben, ahogy a Szt. Márton-monostor konventjének 1324-ben (in a. d. 1324.) kiállított privilégiuma a helyzetet magában foglalta. Eszerint a nevezett monostor néhai apátja, Mikl�s testvér elé járultak Péter c. fai: Nane c. és János a maguk, valamint a Nema-iak nevében, továbbá Mark fa: Sándor és Péter fa: János szintén a maguk, valamint a Mindszent (OO. SS.) falubeliek képviseletében, s elmondták, hogy az általuk élvezett szabadság szerint amíg szol ̋ ̋ uvelnek, addig nem ot m ̋ kell a Szt. Márton-egyháznak v. várnagyának semmiféle ad�t fzetni�k, ám a várnagyok, miután várukhoz h ̋utlenekké váltak, jogtalanul és er ̋osszakkal ad�t szednek t ̋ol�k. Minthogy az apát és a konvent tudatában volt az igazságnak, és annak, hogy a Nema-i és mindszenti népek vegyesen gazdagok és szegények is, és abban az id ̋ oben ugyancsak szol ̋ ̋ uveltek, ezért mentesítette ̋ ol és felszabadítva valamennyi�ot m ̋ oket az ad�k terhét ̋ ket az al�l, ugyanakkor a királyságbeli szokásjog szerint az egyházhoz tartoz� szol ̋ ̋ okb ̋ ok is ler�ni tartoztak. A ol évenként egy alkalommal egy �sszegben megadand� tizedet ̋ privilégium kiállítása �ta a Nema-iak és a mindszentiek, valamint jobbágyaik mindazon sz ̋ol ̋oit, amelyek a monostor ter�letén fekszenek, meg ̋orizték a mondott szabadságban, s csupán a szokásos tizedet fzették, mígnem Szigfrid nyerte el az apáti tisztséget, aki egy hord� bor u. 12 dénárt vetett ki, majd a számadást k�vet ̋ oen 16 dénárt szedett be az említett privilégiummal ellentétesen. A király ezért írásos parancsba adta a gy ̋ ori kápt.-nak, hogy állítson tan�ját kik�ld�tt embere mellé, s idézzék meg Szigfrid apátot a panaszosokkal szemben a királyi jelenlét elé 1357. máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. tunc venturas), hogy magyarázatot adjon a panaszra, meghagyván az apátnak, hogy a k�ztes id ̋ oben ne zaklassa a sz�ban forg� nemeseket. A király a kápt.-t�l írásos jelentést kért az idézés idejér ̋ol, helyér ̋ol, valamint a kit ̋uz�tt határnapr�l. A kápt. engedelmeskedvén a királyi parancsnak Alap-i András királyi ember mellé kik�ldte tan�nak karpapját (chori ipsorum presbiterum), akik visszatért�kkor jelentették, hogy [1357.] márc. 22-én (f. IV. prox. p. [...] domin. Letare tunc preteritam) teljesítették feladatukat, s Szigfrid apátot a kit ̋uz�tt id ̋ oben zakopontra megidézték, s fgyelmeztették az apátot, nehogy a k�ztes id ̋ lassa az említett nemeseket. Az oklevél vizsgálata u. Farkasius és L ̋ orinc a nádor színe e. magyarázatot várt az apátt�l a gy ̋ ori kápt. oklevélben foglalt panaszukr�l. Az apát helyett eljár� Nylka-i Márton feleltében azt állította, hogy az apát sosem szedett a járand�ságán fel�l semmit a nevezett nemesekt ̋ol, csupán más m.-beli nemesekt ̋ol szedte be a jogos jussát, miként errol ̋ egy kés ̋ opontban kész oklevelet bemutatni. A nádor obbi id ̋ ezért k�telezte az apátot arra, hogy a nemesekkel szemben [1358.] jan. 13-án (in oct. fe. Epiph. d. tunc venturis) mutassa be említett oklevelét, amelynek megt�rténtét k�vet ̋ oen a jog rendje szerint fog ítélkezni az �gyben. Ezt k�vet ̋ oen t�bb perhalasztás nyomán a pert vég�l [1358.] okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Michaelis arch.) halasztották. Eml.: az 1208. szám� oklevélben. K.: P. II. 437-439. (161. szám). 1114. (1358. okt. 6. e.) Zeech-i Mikl�s c. országbír� – miként oklevele tan�sítja – meghagyta egyik részrol ̋ Eusi-i L ̋ orinc fa: Istvánnak és Grugh [?] fa: Illés mr.-nek, az egri egyház kanonokjának, 412
