Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
Gerlacus és hitvese, avagy �r�k�seik a nevezett mennyegz ̋ oi ajándék és a hitbér �gyében mentes�ljenek a továbbiakban mind az ̋ o v. �r�k�sei, ill. az István herceg és fa, valamint �r�k�sei nevében felvetod ̋ o ̋ esetleges zaklatásokt�l, ezért a nevezett �sszegeket szabad rendelkezés�kre bízza, s azt a maguk érdekében belátásuk szerint felhasználhatják. Az egyezségr ̋ ol titkos pecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. in Lypcha, f. II. prox. p. fe. B. Laurentii mart., a. d. 1358. E.: HHStA. Urkundenabteilung, Allgemeine Urkundenreihe Rep. Hung. Sieb. 14. (Df. 258 248.) Hártyán, a sz�veg alatt v�r�s viaszba nyomott gy ̋ur ̋uspecsét, amelynek k�rirata sér�lt; hátlapján k�zépkori kézírással tárgymegjel�lés. K.: F. IX/2. 677-678. (334. szám); HUB. III. 186. (125. szám). R.: Wertner, Grafen von Mattersdorf 50-51. (latin nyelv ̋u részlet). Megj.: Az osztrák állami levéltárban változott az oklevelek jelzete, így ma ezt az oklevelet az alábbi jelzet alatt lehet megtalálni: HHStA. Allgemeine Urkundenreihe 1358. 8. 13. 888. 1358. aug. 13. Gyor ̋ Kálmán gy ̋ ori p�sp�k emlékezet�l adja: színe e. megjelent Gy�rgy fa: János, János fa: Domonkos, Aynardus fa: Tamás, Benedek fa: Mátyás, Péter fa: Balázs, Ábrahám (Abraham) fa: Márton, Domonkos fa: István, Myko fa: János, Pál fa: János, a gy ̋ ori egyház Zava-i nemesei a maguk és más ugyanoda val� rokonaik nevében elmondták, hogy ̋ ok már a p�sp�kel ̋od�k idejében is az egyház nemes jobbágyai voltak, miként szabadságaikr�l sz�l�, korábban kiadott oklevelek v. privilégiumok szolgáltatnak bizonyítékot emellett. Mégis, az�ta sok id ̋ o eltelt, és a p�sp�ki offcialis-ok ítélkeznek felett�k, s a ne mesi állapotuk és szabadságuk kárára t�lságosan megterhelték ̋ oket azzal, hogy a jogos ad�k (taxatio, collecta) felett további ad�kat és jogtalan ajándékokat hajtottak be, miként a jobbágyokt�l v. más nemtelenekt ̋ ol, hogy ̋ ol. Ezért kérik a p�sp�kt ̋ oket és �r�k�seiket részeltesse eme jogtalan terhek enyhítésének kegyében. A p�sp�k, miután tanácskozást tartott errol ̋ a kápt.-i testvérekkel, �gy határozott, hogy az egyház nemes jobbágyait és �r�k�seiket megtartják privilégiumba foglalt szabadságaikban a k�vetkez ̋ok szerint: a gy ̋ ori p�sp�k mindenkori offcialis-a nem ítélkezhet az egyház Zava-i nemes jobbágyai v. �r�k�sei felett, és t ̋ oket ol�k ad�kat v. ajándékokat sem k�vetelhet, ám k�telessége ̋ jogaikban és szabadságaikban megtartani. A nevezett nemes jobbágyok pedig a peres �gyeikkel k�telesek a ter�let egyházi bír�ja v. a c. bír�i színe elé járulni más nemes jobbágyok szokása szerint. Sz�kség esetén a p�sp�k v. c. vezetése alatt a király seregéhez k�telesek csatlakozni, de ha ezt nem tudják megtenni, akkor nem t�bb mint M.-nként 10 pensa-val számolt 4 dénármárkát k�telesek 2 id ̋opontban megfzetni a p�sp�knek v. a c.-nek, ti. ápr. 24-én (in fe. S. Georgii mart.) 2 M.-t, szept. 29-én (in fe. S. Mychaelis arch.) pedig a fennmarad� 2 M.-t megadva. F�ldjeiket pedig szabadon használhatják, s emellett legyen szabadságukban harcolni, avagy ebbéli k�telezettség�ket pénzen megváltani,hainkábbeztszeretnék.Err ̋ opecsétjévelellátottokleveletadki. ol a p�sp�k f�gg ̋ D. Jaurini, f. II. prox. p. fe. B. Laurentii mart., a. d. 1358. A. E.: Dl. 73 243. (Baracskai k�zbirtokosság 1.) Hártyán; alul v�r�s zsin�r, a f�gg ̋ opecsét elveszett. Á.: a 929. szám� oklevélben. K.: – 889. 1358. aug. 14. Lipcse [I.] Lajos király (H) emlékezet�l adja: akarata szerint a Loppena víz melletti erdo ̋ benépesítéshez mindazon népeknek és hospeseknek, akik a mondott erd ̋ oben irtásra és lakhely kialakítására vállalkoznak, 20 évi id ̋otartamra minden fzetési k�telezettség – ti. collecta, kamarahaszna – al�l mentességet biztosít, s lakossága minden másban élvezze azt a szabadságot, amelyben Carpona város az alapítását�l kezdve �r�kre sz�l�an részes�lt. Mivel pedig Petrik a Prideya-i falunagy volt az els ̋ obe bemeo, aki a mondott erd ̋ részkedve irtásba kezdett, és oda népeket hívott letelepedésre, ezért neki és �r�k�seinek a telepítend ̋ o falu soltészságát, avagy bír�ságát, egy egész házhelyet, egy malmot és egy mészárszéket ad német (theutonicalis) szokás szerint �r�k jog� birtoklásra mindennem ̋u census fzetését ̋ ol mentesen. D. in Lypcse, in vig. fe. Ass. glor., a. d. 1358. 336
