Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
v. Laztolch-i Ábrahám (Abraam) fa: Antal, avagy Mykotha fa: Dénes királyi emberek valamelyike mellé, másrészt pedig az alperesek, Monak-i Mihály és a Zerench-i apát részére kijel�lt Beke fa: Lászl� v. Fay-i István v. Hoparth-i Markus fa: Domonkos, avagy Gezth-i János fa: L ̋ orinc királyi emberek valamelyike mellé, hogy azok j�n. 25-én (2. die fe. Nat. B. Johannis Bapt. nunc venturi) kimenvén a felek v. képvisel ̋ oik társaságában apertárgyátképez ̋ of�ldreéshegyre,ottazokb�l o, ZerenchésOndbirtokok k�z�ttfekv ̋ királyi mértékkel kimérjenek legfeljebb 23 hold kiterjedésben 2 ekealjnyi f�ldet – egy holdat 72 �l hossz�nak és 12 �l szélesnek véve –, amely ter�let Zerench és Ond birtokok Maad birtok fel ̋ o határjelt ̋ oli határánál a Ke-i oldalon helyezkedik el, és az els ̋ ol Ny felé az utols� jelig tart, majd iktassák azt János fa: Pálnak Ond birtokához kapcsolva, míg a fennmarad� részt hagyják meg Monak-i Mihálynak és a Zerench-i apátnak Zerench birtokuk részeként. Mindezek végeztével a kápt. tegyen jelentést a királynak aug. 1-jére (ad oct. fe. B. Jacobi ap. nunc venturas), amikor is Mihály és az apát a 3 M. bírságot – a bír�nak jár� 2/3-ad részt és a János fa: Pálnak jut� 1/3-ad részt is – k�telesek perkezdet e. megfzetni. D. in Wyssegrad, 10. die termini prenotati, a. d. 1358. E.: Dl. 4754. (MKA. NRA. 1538. 43.) Papíron, foltos; hátlapján azonos kor� és �jkori kézírásokkal tárgymegjel�lések; zár�pecsét bevágásai. Eml.: a 747. szám� oklevélben. K.: AO. VII. 202-205. (109. szám). 548. 1358. máj. 11. Az esztergomi egyház kápt.-ja emlékezet�l adja: a Lászl� csázmai prépost, királyi kápolnaispán korábbi k�telezvénylevelében (l. 453. szám) foglaltak értelmében az egyik részr ̋ ol pedig Panyk-i Tumpus fai: F�l�p, ol Sos (dict.) Péter fa: Jakab, a másik részr ̋ János és Mikl�s k�z�tt máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart.) esedékes, a Z�lyom m.-i Panyk és Garanzegh, valamint a N�grád m.-i Ozlar birtokaikban eszk�zlendo ̋ birtokosztályhoz tan�ul k�ldte egyházának prebendarius-át, a Szt. Sz ̋uz Margit-oltár mr.-ét: András presbiter-t, továbbá Péter karpapot. A kik�ld�ttek visszatérve az érdekeltek és egyik határosuk, Gál fa: András jelenlétében olyan jelentést tettek, miszerint a mondott id ̋ osz�r Panyk birtokot felkeresve a felek rokonaik és szomszédjaik jelenopontban el ̋ létében ellentmondás nélk�l birtokosztályt tettek a birtokban. Hj.: Molchapataka patak, Bonchwolge v�lgy mentén Ny felé, a v�lgyben 2 határjel egyike a Dé felol ̋ es ̋ o, másika az É felol ̋ eso ̋ birtokrészhez tartozik, a Dé-i részen egy malomhely van, amely azonban az É-i részhez tartozik, tovább ua. v�lgy�n át, kettos ̋ v�lgy egyikén jobbra, a berch emelked ̋oje, 2 �j határjel, r�viden Ke felé az �ton, Dé felé 2 határjel k ̋ob ̋ol, v�lgy, amelyben az aranybányák munkásai (laborator aurofodinarum) által Kuzepmusas-nak nevezett patak találhat�, a patak f�ldje, aranybánya, amelyet ezel ̋ ott k�z�sen használtak, �t, Panyk faluba vivo ̋ régebbi �t, patak, amely szintén a faluba tart, a patak felett Ke felé egy �svény, fel az egyházig, 2 �j határjel – az egyházat k�z�s használatban hagyták –, az �ton hosszan Ke felé, majd balra, Bykpataka, fel az Vzulnahege nev ̋u kettos ̋ hegy k�z�tti v�lgybe, ott 1 beerch nev ̋u domb (monticulus) a határjel, lefelé egy patak, abban Dé felé, Zolnavyze patak, Zolnavyze-n Ke felé, a patak torkolatánál végz ̋ odik Panyk birtok határa. A birtok Dé-i része, annak minden haszonvételével és tartozékával Tumpus fainak: Jánosnak és Mikl�snak, valamint �r�k�seiknek jutott �r�k birtoklásra, míg hasonl�képpen az É-i részt Sos fa [!] Péter fa: Jakabnak és leszármazottainak hagyták �r�k birtoklásra olyan m�don, hogy a Panyk birtokon találhat� 2 malom k�z�l a felso ̋ (superius) Tumpus faihoz, az als� (inferius) Péterhez ker�lt. Ezután Garanzegh birtokra menve ugyancsak a szomszédok e. jutottak osztályra. Hj.: Ke fel ̋ ol Jezeniche patak, mellette 2 �j határjel, Ny felé fel a beerch nev ̋u dombhoz (monticulus), amelyen 1 �j f�ldhatárjel, Dé felé egy v�lgy�n fel egy másik beerch-hez, régi �t mellett f�ldhatárjel, v�lgy�n át határjelhez, Ny felé Kyspatak patak – amelyben nincs mindig víz –, a patakon fel a beerch nev ̋u dombhoz, lejt ̋ ojén f�ldhatárjel, az oldalán elfordulva Platina patak, v�lgy, amely nem mindig vízjárta, messzebb egy f�ldhatárjel, határjelként is kezelt kis patak, ismét a Platina patak, hegy, tetején f�ldhatárjel, Ny felé le, sík hely, �t mellett f�ldhatárjel, az �ton a berekig, Thapolchapataka, szánt�f�ldek k�z�tt f�ldhatárjel, egyenesen a Goron patakhoz, amelyet k�vetve szigethez ér, s az azon emelt 2 f�ldhatárjelnél zárul a határ. Az el ̋ obbi birtokhoz hasonl�an a Dé-i birtokrész Tumpus fainak, míg az É-i 212
