Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
K.: AO. VII. 171-178. (94. szám). Megj.: A csanádi kápt. 1299-ben kiadott oklevelét lásd: W. X. 349-350. (229. szám). 489. (1358. máj. 1-máj. 8. k�z�tt) A pozsonyi kápt. oklevelében jelenti a királynak: az országbír�i parancslevélnek (l. 462. szám) eleget téve kik�ldte kanonokjait egyik részr ̋ol az anyakirályné oldalán megnevezett Cheklez-i Ábrahám (Abram) fa: Leukus királyi ember mellé Sándor [fa:] Jánost, a másik részr ̋ ol az alperesek mellé kijel�lt Chulak-i Mihály királyi ember mellé Pál mr.-t, akik visszatért�kkor olyan jelentést tettek, miszerint máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. prox. nunc preteritis) a helyszínre kimentek a szomszédok, a királyné meghatalmazottja, Jakus pozsonyi bír� és az alperesek, ti. András fa: Péter, Farkasius fa János fa: Mátyás és Imre fa: János Eghazasmagary-i nemesek jelenlétében, hogy a néhai Mikl�s nádor ott bemutatott privilégiumába foglaltak szerint elvégezzék a hj.-t. Midon ̋ a hj. során Tathsere helyr ̋ol tovább akartak haladni egy bizonyos, az oklevélben megnevezett nyrfa fához, azt nem találták, s miként a felek egyetértettek benne, a Noguyz foly� vitte el a nevezett fát és a határjeleket, ezért ott Kukezorn falu mellett Wyuasar birtok fel ̋ ol 2 �j határjelet emeltek, hogy azokkal k�l�nítsék el a királyné Janok és a másik fél Eghazasmagyar birtokát. A felek abban is megegyeztek, hogy a korábbi birtokosok, ill. a királyné kezén lévo ̋ Janok birtokon az említett Nogwyz foly� révjének (transitus seu navigium) �r�kre Janok birtokhoz kell tartoznia, ahogyan az régtol ̋ fogva is így volt, de ezután bármely félnek legyen meg a szabadsága ahhoz, hogy a foly�n áthaj�zzon a mondott nemesek birtokrészébe, valamint 3 évig az említett nemesek v. embereik, ill. familiaris-aik k�z�l bárkit díj fzetése nélk�l is k�telesek átvinni a haj�k révészei (nauta). A 3 év leteltével ugyanezen nemeseknek legyen meg a lehet ̋ osége arra, hogy a maguknak, és a hozzájuk tartoz�k – de nem másoknak – a saját birtokrész�k�n révet (transitus seu navigium) alakítsanak ki. A királyné pedig Palazakuz felol ̋ semmilyen részt nem birtokol. A egyezség u. a nevezett eljár� emberek mindkét félnek iktatták a maga birtokrészét �r�k birtoklásra. Eml.: a 603. szám� oklevélben. K.: AO. VII. 234-235. (121. szám). 490. (1358. máj. 1-máj. 8. k�z�tt) A szepesi kápt. jelent ̋ olevele Zeech-i Mikl�s országbír�hoz: az országbír�i parancslevélben (l. 476. szám) meghagyottak szerint a Jazou-i egyház prépostja, Mikl�s testvér letette a parancslevélben elrendelt esk�t Werkeche-i Lászl� fa: Makou királyi ember és a kápt. tan�ja, Tamás presbiter jelenlétében a kit ̋uz�tt helyen és id ̋ oben. Eml.: az 571. szám� oklevélben. K.: – Megj.: Az oklevél keltének terminus post quem-je és terminus ante quem-je a parancslevélben meghagyott esk� idejéb ̋ol, és az oklevél visszahozatalra kit ̋uz�tt határnapb�l ad�dik. 491. (1358. máj. 1-máj. 27. k�z�tt) A veszprémi kápt. jelenti [I.] Lajos királynak, hogy a Zeech-i Mikl�s c. parancslevelében meghagyott hj.-okat a meghagyott m�don elvégezték, s a k�vetkezo ̋ eredményre jutottak: a kétféle hj. k�z�tt nem mutatkozott eltérés. Eml.: az 1250. szám� oklevélben. K.: P. II. 455. (164. szám). Megj.: Az oklevél keltének terminus ante quem-je, valamint terminus post quem-je a fenntart� okirat más szakaszán meg ̋ opontokb�l ad�dnak. orz�tt id ̋ 187
