Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

tudakol�zva vizsgálatuk során [Nemty-i] Márton fa: L ̋

orincnek a királyi parancslevélbe

foglalt állításait ellentmondás nélk�l igaznak találták. D. sabb. prox. an. Ramispalarum, a. ut supra [1358]. E.: Dl. 71 542. (Csáky cs., kassai lt. 446. 2.) Hátlapján kés ̋obbi kézírással tárgymegjelel�lés (helytelen�l: relatorie super statucione Laurencii Sige de Nempti in possessione Nemti in comitatu Békes); mandorla alak� rányomott pecsét maradványai, bevágásai. Má.: Uo. mint E., azzal megegyez ̋o jelzet alatt. (1789. jan. 1-jén kész�lt hiteles Má.) K.: Temes 86-87. (54. szám); Csáky I. 117-118. R.: Juhász, Aradi reg. 12. (76. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 261. (258. szám) (román nyelven). Ford.: Krist�, Békés 49-50. (30. szám). 324. 1358. márc. 24. Az egri egyház kápt.-ja emlékezet�l adja: [I.] Lajos király (H) parancslevelének (l. 316. szám) engedelmeskedve tan�ul k�ldte az ifj� Gugh fa: Illés mr. kanonokot Pál szebeni (de Zybinio) prépost, az erdélyi egyház kanonokja, valamint szentszalvátori Simon mr. királyi emberek mellé, a Bereg ∼ Beregh m.-ben fekvo ̋ királyi birtokok és jogok visszavételéhez. A kik�ld�ttek visszatérés�kkor Morouchok mr. Bereg m.-i c. jelenlétében és egyetértésével olyan jelentést tettek, miszerint el ̋

osz�r mint jog szerinti királyi és királynéi birtokot Zaplo v. más néven Iwankahaza birtokot akarták visszavenni, ám az Iwankahaza-i Dávid fai: Lászl� és Iwanka a maguk s az ugyanoda val� rokonaik jogának védelmére bemutatták [I.] Károly király (H) privilégiumát Iwankahaza birtok

adományozásár�l, amelynek elolvasása u. a bemutatott oklevél érvényének elismerésével Iwankahaza-t meghagyták az ugyanazon Zaplo-i nemesek: Dávid már említett fai, Jakow fa: Tamás, János fai: Mikl�s, István, Donch és Gergely, Máté fa: Mihály, valamint Péter fa: Tamás kezén �r�k birtoklásra. D. in vig. fe. Ann. B. virg., a. d. 1358. Á.: a 646. szám� oklevélben. K.: AO. VII. 128-129. (66. szám). R.: Iványi, Teleki 81. (37. szám); Doc. Rom. Hist. C, XI. 262. (260. szám) (román nyelven); Erdélyi Okm. III. 352. (1000. szám). 325. 1358. márc. 24. Az erdélyi egyház kápt.-ja emlékezet�l adja: Domonkos erdélyi alvajda parancslevelének (l. 315. szám) engedelmeskedve Syberk fa: Péter oklevél-bemutatása alapján privilégiumábanátírtaésautentikusf�gg ̋ osítetteazemlítettPéterszámára

opecsétjével meger ̋ a Culusmunustra-i konvent 1357. jan. 13-án kelt jelent ̋

olevelét[, amelyben Domonkos alvajda 1356. dec. 11-i parancsához (Anjou-oklt. XL. 385-387. [652. szám]) híven Lekence birtok iktatásár�l adott számot]. D. sabb. prox. an. domin. Ramispalmarum, a. d. 1358., János lévén a prépost, L�ránt az ̋ okanonok és a Hunyad-i or-, Mihály az énekl ̋ f ̋

oesp., Lászl� a dékán. E.: Arhivele Statului Cluj. Beszterce város lt. 4. (Df. 247 225.). Hártyán, a hajtásoknál er ̋

osen foltos; alul f�gg ̋

opecsét zsin�rja; hátlapja nem láthat�. K.: ZW. II. 151. (734. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 259-260. (257. szám) (román fordításban is). R.: Berger-Wagner 13. (34. szám) (német nyelven); Erdélyi Okm. III. 352. (999. szám). 326. 1358. márc. 24. A garamszentbenedeki (S. Benedictus iuxta Gron) monostor konventje tudatja, hogy miután Oztrolucka-iMihály leányai:Erzsébet és Gunde nemes asszonyok bemutatták el ̋

otte Konth Mikl�s nádor parancslevelét (l. 286. szám), az abban foglaltak szerint tan�ul

adták maguk k�z�l Péter testvért Dubua-i András királyi ember mellé a nevezett asszonyokat Oztrolucka birtokban megillet ̋o leánynegyed kiadásához. A kik�ld�ttek visszatért�kkor olyan jelentést tettek, miszerint márc. 18-án (in die domin. qua quantatur [!]

Iudica) Oztrolucka birtokra kimenvén az �sszehívott szomszédok jelenlétében János fa:

Péter és Mikl�s fa: Myko készek voltak a leánynegyed eleddig általuk birtokolt részét 136