Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

kérésére a pert a nádor [1356.] jan. 13-ra (ad oct. Epiph. d.) halasztotta. A kitűzött időpontban fogott bírák közreműködésével megegyezés született egyik részről a magukat a szepesi kápt. ügyvédvalló levelében meghatalmazott Miklós fia: Ist­ván révén képviseltető Rozgun-i nemesek, Péter és László mr., a másik részről pedig a Jazou-i konvent ügyvédvallő levelében meghatalmazott Elus (diet.) János képviselte Loránd mr. között, amely szerint Péter és István mr. a hatalmaskodást, birtokfelperzselést és pusztítást megbocsátják, és elengedik Loránd mr. bünteté­sét, aki ezért cserébe elismeri, hogy Lonya birtok Péter és László mr. tulajdonát képezi minden haszonvételével. Az egyezség bizonyságára a nádor autentikus függőpecsétjével megerősített privilégiumot bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. die oct. fe. Epiph. domin. predictarum, a. eiusdem 1356. E.: Dl. 4593. (NRA. 569.36.) Hártyán, rajta kékes sodraton függőpecsét, (melyen farkas látható, amely fejét szembefordítja a rátámadó oroszlánra, felettük egyszer vágott, egyszer hasított, negyedelt háromszögű pajzs látható; kör­irata: -t-S(IGILLUM) NICOLAI G1LETI PALATINI HUNG ARIE ET IUDICl COMANOR(UM)), továbbá későbbi kezek írásával 2 tárgymegjelölés. Tá.: Ilosvai Lesták nádor, 1394. ápr. 28. Dl. 2361. (NRA. 1544. 23.). K.: AO. VI. 423-428. (271. szám) (kihagyásokkal). R.: Wertner M., Hadtört. Közi. 19 (1918) 79. 53. 1356. jan. 25. A [székes-]fehérvári [kápt.] jelenti [I.] Lajos királynak (H): gyűrűspecsétjével ellá­tott parancslevelében (/. 43. szám) foglaltak alapján ......a király emberével, Mik­l ós fia: Márk Kowachy-i nemessel tanúul küldte a kápt. emberét, György plébá­nost a Tata városban Hem fia: Benedek mr., komáromi c., a m. szb.-i valamint más m.-i nemesek generalis congregatio-jára, akik visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy Benedek mr. jan. 18-án (f. II. prox. an. fe. SS. Fabiani et Sebas- tiani mart. videlicet in die prenotato congregatione) az egybegyűltek színe e. kijelentette, hogy azok a kikiáltók, akiket (víg.) warkayatok-nak neveznek, olyan kéréssel fordultak hozzá, miszerint adja tudomására a királynak a szb.-áktól és a vár nemes jobbágyaitól szerzett értesülését, amely szerint az említett kikiál­tók emberemlékezetet meghaladó időtől fogva élnek a Komárom m.-i Wyfalu és Kulchud falvakban. Ennek hallatára a néhai Donch mr. fia: Miklós azt állította, hogy a mondott két falu hozzá és Komaren nevű várához tartozik, ahogyan ar­ról [I.] Károly király oklevele is tanúskodik, és ezeket más birtokaikért cserébe kapták apja és ő, azonban most a kikiáltók élnek rajtuk. Mindezzel kapcsolatban Benedek mr. a király színe elé küldte Miklóst febr. 1-jére ([ad] quind. diei preno- tati, videlicet f. II. prox. an. fe. BB. Fabiani et Sebastiani mart.), hogy a nevezett birtokra vonatkozó oklevele(i)t bemutassa. D. in fe. Conv. B. Pauli ap., a. d. 1356. E.: Dl. 41 278. (Múz. Ta. Véghely). Papíron, felső része sérült, hátoldalán azo­nos kéz írásával címzés, tárgymegjelölés, valamint a székesfehérvári kápt. 77

Next

/
Thumbnails
Contents