Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
46. 1356. jan. 20. Visegrád Zeech-i Miklós c, [I.] Lajos király (H) országbírója, [Turuch] m. c.-e színe e. a budai egyház kápt.-jának idéző levelében foglaltak szerint jan. 13-án (in oct. te. Epiph. d.) megjelent Domokos néhai nádor fia: Paztuh-i Domokos mr.-rel szemben Miklós pécsi püspök nevében az annak ügyvédvalló oklevelében adott meghatalmazással eljáró Péter mr. deák, a pécsi várbeli (de castro Quinqueecclesien- si) Szt. János-egyház kanonokja, és bemutatta a budai egyház kápt.-jának idéző levelét (littere evocatorie), amely a püspök előterjesztését tartalmazta. Eszerint Miklós püspök elpanaszolta a királynak, hogy jóllehet a király hűséges szolgálatai fejében örök jogon neki adományozta a Hevesújvár (Hewesuywariensis) m.- ben lévő Porozlow birtokot minden jogával, jövedelmével és haszonvételeivel, valamint valamennyi tartozékával együtt, azonban a néhai nádornak, Domokosnak a fia: Paztuh-i Domokos mr. azt állította, hogy okleveles bizonyítékokkal rendelkezik Porozlow birtok tulajdonjogára vonatkozólag, és vele szemben a csalárdság különféle fortélyait (diversaque machinamenta fraudis et nequitie) alkalmazva jogának sérelmére és megkérdőjelezésére különböző helyeken és időpontokban folyamatosan tiltakozva kápt.-ok, konventek és rendes bíróságok színe e. alattomban gondja volt arra, hogy okleveleket állíttasson ki azzal a céllal, hogy kijelentése mind többeknek a fülébe eljusson. A püspök azt is kijelentette a király e., hogy az igazság elhallgatása a csalárdság eszköze, amitől ő őrizkedni akar, de annak érdekében is, nehogy a jövőben előkerülő hamis bizonyítékok alapján megkérdőjelezhető legyen utódai joga a mondott birtokon, ezért őt az ügyben az a törekvés vezeti, hogy ha Domokos bármiféle jogigényt kíván támasztani a mondott birtok tulajdonlására, akkor vele szemben idéztessék bíróság elé, hogy ott oklevél-bemutatással szerezhessen érvényt tulajdonjogának, ha rendelkezik ilyennel. Ezeket hallva a király megparancsolta a budai kápt.-nak, hogy Zenthemryh-i Sebestyén királyi ember mellé hites tanút adva idézzék a királyi jelenlét bírósága elé alkalmas időre a szóban forgó Domokos mr.-t a pécsi püspök ellenében valamennyi Porozlow birtok és tartozékai ügyében kiállított tiltakozó és eltiltó levéllel (littere protestationales, prohibitonales) együtt remélt tulajdonjoga bizonyítása érdekében (sua jura si que in eiusdem se habere speraret sine omni dissimulatione et aliquali ad inventa cautione prosecuturum), majd az idézés napját és idejét, az idézett nevét a megjelölt időponttal együtt jelentsék írásban számára. A budai kápt. a királyi parancslevélre írt jelentésében (/. 1. szám) arról számolt be, hogy eleget téve az elrendelteknek Zenthemryh-i Sebestyén királyi ember mellé István karpapot (chori ecclesie) adták tanúul, akik visszatérve azt jelentették, hogy [1355.] dec. 15-én (f. III. prox. p. fe. B. Lucie virg. nunc preterita) Domokos mr.-t Paztuh birtokon tiltakozó és eltiltó okleveleivel együtt — bármilyen formában állították is ki azokat a mondott birtok és tartozékai ügyében — jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. prox. preteritas) megidézték a királyi jelenlét bírósága elé a pécsi püspökkel szemben jogai bizonyítása érdekében. A budai kápt.-i jelentés bemutatását követően Domokos mr.-nek az egri egyház kápt.-jától származó ügyvédvallő levélben meghatalmazott képviselője, Péter fia: János azt válaszolta, hogy az említett bizonyítékokat történetesen elidegenítették (casualiter alienata et dispersa) Domokos mr.-től, ezért most nem tudja bemutatni azokat. Az országbíró erre az ország báróival és nemeseivel együtt ítélkezve elrendelte, hogy Domokos mr. máj. 1-jéig (useque oct. fe. B. Georgii 72
