Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

K.: Katona, Hist. erit. X. 147-149.; F. IX. 2. 484-485. (232. szám) A bécsi lt.-ban talált E.-ről.

R.: M. Nemz. Tört. III. 284.; Pór A., Száz. 1907.781; Opocenská 27. (latin nyelvű).

14. 1356. jatt. 9.

A pécsi egyház kápt.-ja tudatja: egyik részről Kemud-i Jakab fiai: Miklós és Kon- rád (Corrardus) mr., a másik részről Zeredahel-i Ders fia: Miklós mr., s mellette az említett Ders fia Péter fia: Mihály — mindkét félen egyenlő számban lévő fogott bírák közreműködésével — a királyi kápolnaispánnak, s egyben a csázmai egyház prépostjának, Lászlónak az egyezséglevelében foglaltak alapján [1355.| dec. 14-én (in quind. fe. B. Andree ap.), a zselici Szt. Jakab-monostorhoz (monasterium S. Jacobi de Selyzio) mentek, hogy a monostor birtokainak dolgát — mely rájuk mint kegyurakra tartozik — elrendezzék. Az ügyben — ti., hogy melyik fél, mely birtokon köteles officialis-t állítani — a kápt. 2 embere is köteles volt megjelenni, ezért a kápt. kiküldte kanonokjait, László mr.-t Jakab fiai oldalán, valamint István mr.-t, egykori dékánt Ders fia: Miklós mr. és Péter fia: Mihály oldalán, akik a felekkel együtt visszatérve, azok jelenlétében jelentést tettek. Eszerint a mondott időben kimentek az ítélet helyszínére, ahová a felek több fogott bírát vezettek, akik meghallgatva a felek előterjesztéseit a fenti ügyben, a monostor apátjának a jelenlétében és akaratából a következő döntésre jutottak: a rendezés napjától számított 1 évre a monostor valamennyi Ormankuz-i birtokán Jakab fiai, a monostor valamennyi, Zselicben lévő birtokán pedig Ders fia: Miklós mr. és Péter fia: Mihály állítanak officialis-t, a birtokokat pedig kegyurakként (patronus) birtokolják; az 1 év elteltével Jakab fiai a Zselicben lévő birtokok élére, Miklós mr. és Mihály pedig az Ormankuz-ben lévők élére állítanak officialis-okat és birtokolják azokat a fenti módon. Azt követően pedig minden egyes évben váltogatják a birtokok élén officialis-aikat egyik évben az egyik, másik évben a másik helyezi officialis-át a tisztségbe, ahogyan azt részletesebben leírja a néhai [I.] Károly király egyezséglevele (/. Anjou-oklt. XIII. 66. szám). Elrendelték továbbá, hogy a felek [1356.] ápr. 26-án (3. die fe. B. Georgii mart. nunc venturo) személyesen járuljanak a nevezett monostorhoz, ahol annak apátjával együtt — a kápt. 2 emberének jelenlétében — a monostor birtokain élő valamennyi predialis-t és nemes jobbágyot ugyanabban a szabadságban maradni engedik közös egyetértéssel. Azokat pedig, akiket az egyik v. másik fél nem akar abban a szabadságban meghagyni, mozdítsák el, nehogy bármely fél a másikkal szemben megőrizhessen bárkit is abban a szabadságban. A predialis-ok v. nemes jobbágyok pedig szabadon eldönthessék, hogy a felek közül kit akarnak szolgálni. A többi dologban Károly király említett oklevelének rendelkezései a mérvadóak olyan — a felek által elfogadott — kikötéssel, hogy ha valaki a fentiekben rögzített megegyezéstől elállna, akkor a Károly király oklevelében meghatározott büntetést kapja. D. sabb. prox. p. fe. Epiph. d., a. eiusdem 1356.

E.: Dl. 4585. (Acta eccl. 21. 39.) Hártyán, hátoldalán későbbi kezek írásával tárgymegjelölés és jegyzet, valamint mandorla alakú pecsét töredéke.

56