Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
tott az értesüléssel rendelkezők körében. Ennek eredményeként megtudta, hogy Deresk-i Bebek (diet.) István és György mr.-ek az ő Deresk-i officialis-uk, népeik és jobbágyaik révén a szóban forgó László Strasafelde és Dornomelleke birtokainak haszonvételeit törvényes tiltása ellenére magukhoz vonták. D. in villa Gumur, f. II. prox. an. fe. Margarete virg. et mart., a. d. 1356. E.: SNA. Szepesi kápt. hh.-i It. Oklevelek 11.1.10. (Df. 263 317.) Papíron, 3 zárópecsét nyomával, bevágásaival. K.: — Megj.: Vö. a 352. és a 432. számú oklevéllel. 415. 1356. júl. 14. Tamás fia: István mr., Haram-i várnagy és Karasso m.-i c., valamint a m. szb.- áinak ülésén (in sede nostra) júl. 14-én (f. V. prox. an. fe. Divisionum ap.) a nemesek közül szólásra emelkedve János fia: Péter urai, Pousa mr. fiai nevében — azok törvényes képviselőjeként — eltiltott mindenkit, így a szomszédokat és határosokat is attól, hogy urai birtokainak haszonvételét és jövedelmét elbitorolják, különös tekintettel Kukaeghazaz és Péterfalva (homines ... Petri ville) falvak lakóira. D. die et loco prenotato, a. d. 1356. E.: Dl. 91 487. (Festetics cs. lt. Krassó 32.) Papíron, hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, valamint 3 zárópecsét töredéke, bevágásai, szalagja. K.: — 416. 1356. júl. 15. Visegrád László a csázmai egyház prépostja, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja e. a Zemplén m.-i Noghmyhal-i Jako fia László fia: Jánosnak az özvegye, Mezeulak-i László leánya, Ilona (Elena) nemes asszony kinyilvánítja, hogy őt az ország joga és szokása szerint néhai férje valamennyi birtokából és birtokrészéből megillető hitbér és jegyajándék teljes kielégítéseképpen Jako fia: László budai számítással értett, készpénzben, ft.-okban lerótt 50 M.-át fizetett neki (50 marcas compoti Budensis cum promptis florenis), amivel kapcsolatban Ilona nyugtatja Lászlót és utódait, mentesítést adva számukra minden további követeléssel szemben. Minderről a prépost oklevelet ad ki, amelyet ama királyi pecséttel erősít meg, amely királyi kápolnaispáni tisztsége okán van használatában. D. in Wyssegrad, in fe. Divisionis ap., a. d. 1356. E.: Dl. 85 314. (Sztáray cs. lt. 100.) Hártyán, aljára vörös-kék sodraton pecsét van erősítve, hátlapján későbbi kéz írásával tárgymegjelölés. K.: Sztáray I. 253. (146. szám). 267
