Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

désével békés megegyezésre jutottak egymással. Eszerint Sala részbirtokának az É-i felét az alábbi határok mentén elválasztották Sala nemes özvegyének, Florys- nak a hitbére gyanánt, és hasonlóképpen András feleségének, Erzsébetnek, ill. Sala leányainak, Kegyes-nek és Margyth-nak a leánynegyede címén. Ezt a részt Lőrinc valamennyi haszonvételével együtt átengedte Andrásnak és fiainak örök jogon és visszavonhatatlanul, a birtok másik fele Dé-ről viszont megmaradt Lőrincnek és fiainak örök birtoklásra. Hj.: a határ Ke-ről Zaladach helyen indul egy forrásnál lévő megjelölt fűzfával, É felé szántóföldeken át út menti földjeihez jut, e nagy utat keresztezve a szántóföldeken tovább Ny felé, földjei, kissé Dé felé diófánál másik, felhantolt gesztenyefától Ny felé tovább, eléri András és a fiai szőlőskertjének Dé felől eső sövényét (indago), dombra fel, út, azon E felé egy völgynyílásban határjelül szolgáló tölgyfához ér, le a völgybe Ny felé, kijáratánál újra tölgyfa a határjel, Dé-nek fordul a szántóföldek szélén újonnan emelt földjei, Ny felé dombra fel, ahol egy tölgyfánál ér véget a határ; ettől É-ra fekszik Andrásnak és fiainak birtokfele, Dé-re pedig Lőrincnek és fiainak a része.

Tá.: Pálóci Máté országbíró, 1426. márc. 23. Dl. 102 969. (Batthyány lt. Illésházy cs. 23. 24. 6.).

K.:

372. (1356. jún. 25. e.)

[I.] Lajos király tanú állítására szólítja fel az egri kápt.-t Fyzy-i Tamás fia: Jakab királyi ember mellé, hogy bevezessék Akus mr.-t — Mich-nek, az egész Szlavónia néhai bánjának a fiát — egyrészt Sumugy birtokba, másrészt pedig az elmondások szerint Szepes m.-ben birtokolt Podolyn, Luchna és Ofalu falvakban kivetni szokott ama vámoknak (tributum) az uralmába, amelyeket a jelentések szerint a király, ill. a néhai Fülöp nádor nemes özvegyének adománya juttatott Akus mr. kezére.

Emi.: A 401. számú oklevélben.

K.: AO. VI. 485. (304. szám) (Eml.-ben).

373. 1356. jún. 25.

A velencei signoria Cornaro Márkot küldi a paduai podestához a magyar királlyal való béketárgyalások ügyében.

R.: Óváry 47. (60. szám) (Velencei lt.-ra való hivatkozással); uő., TT. 11 (1888) 455.

245