Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
okt. 6-án (in oct. fe. B. Michaelis arch.) egyezségre jutottak egymással. Eszerint a feleknek [1356.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. prox. tunc venturis) a felperes Mihály és János mr. oldalán eljáró Dorchan-i Péter fia: Miklós v. ugyaninnen való János fia: Jakab v. Kyurtuus-i Simon fia: Miklós királyi emberek valamelyikének, ill. az alperes, István fia: Mihály oldalán közreműködő' Zeuleu-i Miklós fia: Balázs v. Geech-i Péter v. Tas-i János királyi emberek valamelyikének a társaságában a váci kápt. kiküldött tanúival együtt ki kellett menniük a néhai László birtokára és ott az István fia: Mihály által bemutatandó, a Saag-i konvent által kiállított nyílt oklevelében foglaltaknak megfelelően kellett bejárniuk a határokat, meghagyva az oklevéllel igazolt részt István fia: Mihálynak és örököseinek örök birtoklásra, míg a Saag-i konvent oklevele értelmében fennmaradó résznek a tulajdonába a királyi embereknek a váci kápt. tanúbizonysága mellett János fia: Mihály mr.-t és István fia: Jánost, valamint örököseiket kellett iktatniuk örök birtoklásra. Mindezekről a váci kápt. máj. 8-ra (ad oct. diet, oct.) eljuttatott írásos jelentésében számolt be az országbírónak, amely napon István fia: Mihály személyesen járulván színe elé mutatta be a mondott jelentést (l. 227. szám). Ebben leírták, hogy az országbírói parancslevél vételét követően Zeuleu-i Miklós fia: Balázs királyi ember mellé András mr.-t, a Zygethfeu-i főesp.-t adták tanúul Kysker-i Tódor fia István fia: Mihály oldalán, ugyanakkor a másik királyi ember, Dorchan-i János fia: Jakab társaságában pedig kanonokjukat, János mr.-t küldték ki Keer-i István fia: János és János fia: Mihály részére hites tanúul, akik visszatérve olyan jelentést tettek, miszerint máj. 1-én (in oct. fe. B. Georgii mart. prox. preteritis) kimentek Simon fia Pál fiainak: a néhai Jánosnak és Lászlónak szóban forgó földrészére, ahol azt az összehívott szomszédok és a felek jelenlétében — kivéve István fia: Jánost, akit az országbíró ügyvédvalló levelével Tordas fia: Egyed képviselt — az István fia: Mihály által bemutatott Saag-i konventi nyílt oklevelében foglaltak alapján bejárták ősi határai mentén, és a szükséges helyeken új határjeleket emeltek a szomszédos birtokoktól való elválasztás végett, majd — miután senki nem mondott ellent — beiktatták annak örök jogú tulajdonába István fia: Mihályt és örököseit, a fennmaradó részbe pedig János fia: Mihályt és István fia: Jánost, valamint örököseiket. István fia: Mihály birtokrészének határai a következők: a határ tő szélén (in fine cujusdam lacus) földből emelt új határjelnél kezdődik, ahol elválik János és László földje É felől az esztergomi érsek földjétől, innen É felé a tő gázlóján keresztül (per portum eiusdem lacus) egy hegyhez tart, nagy út, azon keresztül Obwar faluba ér, közelében a hegyen új határjelet emeltek, innen Ereztuen (víg.) ligethez (nemus), amelynek szélén 2 új határjel, leereszkedik Oluarweulg völgybe, majd Byrch nevű kis domb, ott tölgyfa alatt új földjei, tovább Lyzkowwlg ~ Lyzkowlg völgybe, 2 új földjei a völgy oldalában Ke felől, a völgyön keresztül másik, Kyslezkow nevű völgybe, ott új földjei, a völgy végében 2 új határjelnél az esztergomi érsek földjéhez kapcsolódik, 2 új határjel, ......Ny felé elér 2 régi határjelhez, amelyek közül az egyik az érseké, a másik Jánosé és Lászlóé, innen a már említett Lyzkowlg völgyhöz, majd Ny felé Berch (diet.) dombhoz ér, ahol régi határjel választja el János és László részét az esztergomi érsekétől, Wluagwlg völgy, 2 régi határjel, Ny felé át a völgyön, Berch dombon új földjei, Zalaguswlg völgy, új földjei, át a völgyön, majd szántóföldekhez ér, ahonnan János és László földjének ez a része István fia: Mihály tulajdonába és örökségébe tartozó területtel érintkezik, régi földjei mellé emelt új határjelnél véget ér az elhatárolt rész, amelynek a tulajdonába a kiküldöttek 221
