Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

András király (H) 1234-ben kelt privilégiumát (, melyben átírta IX. Gergely pápa oklevelét], valamint Dénes nádor és Zonuk-i c. 1237-ben kelt privilégiumát is. Az oklevelek vizsgálatát követően István mr. hozzátette még azt is, hogy a monostor népei élnek a Saagh nevű földön, amelyet a monostor mindig is békében birtokolt. Ezenkívül a mondott két falu, Saagh és Kysfalu között ez az egyetlen Saagh nevű föld van és Saaghteluk nevű királyi föld nincs. Minthogy pedig a bemutatott oklevelekből, és a felek elbeszéléseiből kiderült, hogy egyrészt a nevezett Saagh föld, amelyet Waryw (diet.) Benedek és Pál mr. deák, valamint fivérük (fr.), Gergely a királytól Saagteluk nevű királyi földként adományul kért, a bemutatott oklevelek bizonysága alapján a monostorhoz és annak apátjaihoz tartozik régtől fogva, másrészt pedig Gergely nem tudta igazolni, hogy nem Saagh, hanem Saagteluk nevű és királyi birtokról van szó, amelyet királyi adományként bír, ezért az országbíró a nyitrai püspökkel, Istvánnal, a Szt. teológia mr.-vel, a győri préposttal, Bereckkel és Lászlóval az egri egyház prépostjával, Konth Miklós nádorral és a kunok bírájával, Péter fia: Tamás királyi ajtónálló mr.-rel, Boymoth-i várnaggyal Gylethy fia: János mr.-rel és a Gymus-i várnaggyal, Sándor fia: Jánossal, valamint Miklóssal, a mondott nádor protonotariusával és az országbírói protonotariussal, Jakabbal, nemkülönben más nemesekkel egyetértésben a mondott Saagh nevű földet örökjogon, mások jogának sérelme nélkül a nevezett monostornak és apátjának ítélte, Gergelynek örök hallgatást parancsolván az ügyben. Mindezek megerősítésére pedig függő és autentikus pecsétjével megerősített privilégiumot kiadását határozta el. D. in Wissegrad XX. die oct. fe. B. Georgy mart, predictarum, a. d. 1356.

E.: BFL. Capsarium 1. D (431). (Df. 207 227.) Hártyán, viola-zöld színű selyemfonadékáról pecsétje elveszett.

Má.: Egyházmegyei lt. Győr, Győri Székeskápt. mit. Pápoci prépostság TH 9 805. (Df. 278 272.) 18. sz.-i Má.-ban.

K.: W. XI. 264-265. (180. szám); W. XI. 292-294. (205. szám); P. II. 424-426. (151. szám) mindhárom E.-ről.

Megj.: Az átírt oklevelet 1. Df. 206 973. és 283 842., (F. IV./l. 96-98; P. I. 752-753.).

313. 1356. máj. 21.

[I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, prine. Sal., mont. S. Angeli dom.) az eléje járuló Dénes, Kemluk-i főesp.-nek a zágrábi egyház kanonokjának kérésére — aki az égi dolgokat a földiek elé, az örökké valókat pedig a mulandók fölé helyezni akarván különleges felajánlást tett — hozzájárul ahhoz, hogy Dénes a zágrábi egyházban Szt. Mária Magdaléna tiszteletére emelendő oltár létesítéséhez és az ott szolgáló pap használatára a Zágráb m.-i Luca fia: István birtokának szomszédságában lévő, egykor Cychorya, most Petrovch nevű vásárolt birtokrészét, amelyet ifjú korától jogosan és békében birtokol, egyházi javadalom céljával rendelkezésre bocsáthassa, s odaadott birtokával a mondott egyház ugyanolyan feltételekkel és szabadsággal élhessen, mint amilyennel más birtokai esetében

212