Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
generalis congregatio alkalmával Puthuk-i [!] Miklós fia: László mr. tiltakozott az ellen, hogy fivére (fr. uterinus), ugyanezen Miklós fia: János mr. 1 éve, ápr. 24-én (in fe. B. Georgi mart. tunc revolutione annuales prox, preterisset) Patha nevű birtokukon az ő tiltása ellenére jobbágyaiktól 50 ft.-ot követelt, azonban annak harmad részét nem adta oda László mr.-nek, akit az jogosan megilletett volna. László a bíróság e. a törvényben előírt ideig hiába várta Jánost, az nem jelent meg, és nem is küldött senkit maga helyett. D. loco et termine, in a. d. 1356. E.: Dl. 89 328. (Radvánszky cs. sajókazai lt. Kakas 41.) Papíron, hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, valamint 3 kerek kissé töredezett zárópecsét, bevágásai. K.: — 267. 1356. máj. 6. Eger Domokos, az erdélyi egyház prépostja, az egri egyház kanonokja, Miklós egri püspök lelkiekben általános vikáriusa az Erdutheluk-i Vörös Máté fia: Polhus (diet.) István felperesnek Dénes fia: Tamás, ennek fiai: István és Tamás, valamint Regen-i és Luchonch-i ue. Dénes fia István fia: Dénes alperesekkel szemben indított ama perét, amely a vikárius — pontosabban szólva inkább püspökének — halasztó levele (/. 224. szám) értelmében máj. 1-jén (in oct. fe. S. Georgii mart. prox, praeteritis) lett volna esedékes, és amelyben utóbbiak képviseletében [L] Lajos király, Zeechy (diet.) Miklós országbíró és a Clusmonostora-i konvent ügyvédvalló levelében meghatalmazott Endes-i Magiar (diet.) Dénes c., Kalanda-i Gergely fia: Lachk és Anthalius fia: Beke jelentek meg az egyházi törvényszék e., a vikárius királyi parancsra — nem önszántából, hanem kényszerűségből — köteles a királyi udvarba átküldeni. Azonban, mert a perek efféle átküldése a Szt. János ap.-egyházának és az ország határain belül lévő más székesegyházaknak (katedralis ecclesia) is komoly kárára van — minthogy a leánynegyeddel kapcsolatos kereseteket nem a királyi kúriában a világi bírák, hanem emberemlékezet óta, és még inkább a jogrend előírásai szerint az anyaszentegyház főpapjai és vikáriusai kötelesek megítélni —, ezért a szóban forgó pert a felperes és az alperesek képviselőjének kérésére júl. 1-jére (ad oct. fe. Nat. S. Johannis Bapt.) elhalasztja mindenféle teher nélkül, olyan módon, hogy ha időközben a felek egyezségre jutnának, akkor az rendben van, ha viszont nem, akkor a fennálló állapot fenntartásával válaszadásra jelenjenek meg színe e. Elrendeli továbbá, hogy a felek a kitűzött időpontról sem királyi, sem királynéi levéllel, sem más felmerült ürügyre való hivatkozással ne halaszthassák tovább a pert. D. Agrie, 6. die termini praenotati, a. d. 1356. E.: — A MÓL nem tartja nyilván az iratot. K. és R. hivatkozása alapján az Erdődy cs. galgóci lt.-ban lad. 28, fasc. 13, nr. 3. Papíron, hátoldalán tárgymegjelölés és zárópecsét töredékével. K.: Bánffy I. 207-208. (170. szám). 184
