Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

síthatja v. adhatja el, ha mégis megtenné, a birtok a kápt. tulajdonába kerüljön át a valós értéke ellenében. A másik bemutatott privilégiumot a budai egyház kápt.-ja adta ki 1352. dec. 29-én (in. fe. B. Thome mart. a. d. 1352.), s ennek tartalma szerint a kápt. e. megjelent egyik részről Nyr-i Aladár fia: János és Pál fia: Petych, aki feleségét, ti. a szóban forgó János anyját, valamint Sebestyén hitvesét és ennek nővéreit, Klárát, Katalint és Erzsébetet is képviselte az esztergomi Szt. István király-egyház konventjének ügyvédvalló levelének tanúságával, a másik részről pedig az esztergomi kápt. nevében annak ügyvédvaló levelében felruházott képviselője az esztergom-előhegyi Szt. Tamás-vértanú egyház prépostja, Domokos, a kinyilvánították, hogy mivel Nyr birtok az esztergomi kápt. Durugh és Keztheuch birtokaival szomszédos, így a kápt. számára előnyös fekvésű, azt minden tartozékával és haszonvételével, ti. szántókkal, erdőkkel, ligetekkel, kaszálókkal, vizekkel, folyókkal, leánynegyeddel, hitbérrel és jegyajándékkel, szőlőbérlettel (terragiis vinearum), valamint minden más jogokkal és terményeivel együtt (proventibus) az elődeik által birtokolt határok mentén a fentiekben rögzítettek szerint az esztergomi kápt.-nak átadják csere címén, abban semmi jogot nem tartva fenn, Petych feleségének lánynegyedéről és hitbéréről is lemondva. Ezért cserébe a kápt. Pilis m.-i Borusyeneu birtokának egyik birtokrészét, annak minden jogával, haszonvételével és tartozékával együtt, ti. szántókkal, erdőkkel, ligetekkel, kaszálókkal, jobbágytelkekkel, minden más jogával és terményeivel annak régi határai szerint, idegen jog sérelme nélkül, különös tekintettel a budai egyház jogaira, a fent nevezett másik félnek adja csere címén örök jogon, további 65 kifizetett M.-val együtt az oklevélben rögzített feltételekkel és kikötésekkel. Miután az oklevelek tartalmát megismerték, a nemesek és bárók közbenjárása mellett a felek a következőképpen egyeztek meg: jóllehet Saphar (diet.) István fiai néhány bizonyítékot be tudtak mutatni, az esztergomi kápt. képviselői által bemutatott oklevelek tartalmának megfelelően elismerik, hogy Nyr birtok a budai kápt.-t oklevelében leírtak szerint csere címén került az esztergomi kápt.-hoz és azt jogosan megilleti, ezért elismerik ennek birtokláshoz való jogát, a birtokhoz fűződő igényeikről lemondanak mind a maguk, mind örököseik nevében és az üggyel kapcsolatban birtokukban levő okleveleik érvényüket veszítik. Ezzel szemben az esztergomi kápt. a jogtalan birtoklás miatt keletkezett összes költsége és kára megtérítéséről lemond. Az ügy emlékezetének bizonyságára az országbíró jelen privilegiális oklevelét autentikus függőpecsétjével erősíti meg. D. in Wyssegrad, 5. die quind. diei Cynerum predictarum, a. d. 1356.

E.: EPL. Esztergomi székesfőkápt. mit. Acta radicalia 29. 1. 16. (Df. 236 717.) Hártyán, alján zöld selyemsodraton Szécsi Miklós országbíró pecsétje függ, hátoldalán azonos és későbbi kezek írásával tárgymegjelölés.

Á.: I. Lajos király, 1365. máj. 26. Esztergomi székesfőkápt. mit. Acta radicalia 29. 1. 17. (Df. 236 718.).

K.: Str. IV. 139—144. (113. szám).

Megj.: Az 1345. jan. 5-én kelt oklevelet 1. Anjou-oklt. XXIX. 7. szám alatt; az 1352. dec. 29-én kiállított kiváltságlevelet vö. Df. 236 715, Df. 283 885.

132