Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

jogállású embernek — szabadon eladományozhassa azt. Ennek bizonyságára autentikus kettős pecsétjével megerősített kiváltságlevelet ad ki. Kelt Miklós zágrábi püspök, udvari alkancellár keze által, a. d. 1356., XII. Kai. Apr., uralkodásának 15. évében. Méltóságnévsor: Miklós lévén az esztergomi érsek — a kalocsai érseki szék üresedésben —, Miklós az egri, Kálmán a győri, Miklós a pécsi, Demeter a váradi — a boszniai szék üresedésben —, Tamás a Csanádi, Mihály a váci, János a veszprémi, Tamás testvér a szerémi, István testvér a nyitrai püspök; Miklós lévén az erdélyi vajda — a nádori tiszt üresedésben —, Miklós az országbíró, Cyko a tárnokmr., Miklós a Machow-i bán, Dénes a lovász-, Leukus az asztalnok- és pohárnokmr., valamint Simon a pozsonyi c.

E.: Dl. 4599. (MKA. Acta eccl. ord. et mon. Vet. Buda 1. 5.) Hátoldalán azonos és későbbi kéz írásával is tárgymegjelölés. Bordó és bordó-kék színű zsinegeken két felfüggesztett pecsét (mindkettő textil tokban), az oklevél alján I. Lajos király 1364. dec. 28-án kelt megerősítő záradéka olvasható.

K.: AO. VI. 438-439. (279. szám) (kihagyásokkal).

135. 1356. márc. 22.

[1.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, prine. Sal., mont. S. Angeli dom.) a színe e. a zágrábi egyház kápt.-ját is képviselő András mr. dubnici (dubicensis) főesp. kérésére és oklevél-bemutatása alapján, ill. Erzsébet anyakirályné egyetértésével, továbbá a főpapok és bárók tanácsára privilégiumában átírja, s autentikus kettős pecsétjének ráfüggesztésével megerősíti [I.] Károly király (H) — utolsó és harmadik pecsétjével megpecsételt — 1340. jún. 13-án kelt nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XXIV. 381. szám), amelyben az átírta Tamás erdélyi vajda, királyi tárnokmr.-helyettes 1339. máj. 11-én kiállított oklevelét (/. Anjou-oklt. XXIII. 271. szám), benne Gréc város (civitas Grechensis) esküdtjeinek és bírójának (l. Anjou- oklt. XXIII. 213. szám), nemkülönben a zágrábi kápt.-nak (l. Anjou-oklt. XXIII. 212. szám) 1339. ápr. 28-án kelt okleveleit arról az egyezségről, amely a zágrábi egyház kápt.-ja és a gréci polgárok között jött létre. Kelt Miklós zágrábi püspök és udvari alkancellár keze által, a. d. 1356. XI. Kai. mensis Apr., uralkodásának 15. évében. Méltóságnévsor: Miklós lévén az esztergomi érsek, egyben ua. m. örökös c.-e — a kalocsai érseki szék üresedésben —, Domokos a spalatói érsek, Miklós az egri, Demeter a váradi, András az erdélyi, Miklós a pécsi, Kálmán a győri, János a veszprémi, Mihály a váci, Tamás a Csanádi, Tamás testvér a szerémi, István testvér a nyitrai — a boszniai szék üresedésben —, Balázs testvér a knini püspök; Miklós az erdélyi vajda és a Zonuk-i c. — a nádori tiszt üresedésben—, Zech-i Miklós az országbíró, Cyko a tárnokmr., Miklós a Machou-i bán, egyben egész Szlavónia és Ho. bánja is, Leukus az asztalnok- és a pohárnok-, Dénes a lovász-, Péter fia: Tamás az ajtónállómr., Móric fia: Simon a pozsonyi c. A.

E.: HDA. Archivum capituli Zagrabiensis: Acta antiqua 10. 67. (Df. 256 347.) I. Lajos király 1364. okt. 25-i keltezésű megerősítő záradékával. Hártyán, hátoldalán azonos, valamint későbbi kezek írásaival tárgymegjelölések, továbbá függőpecsét zsinege.

121