Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
v. teljesen elakadna, akkor nevezett plébános és utódai kötelesek panaszt tenni a kánoni, ill. a római jog alapján (iure canonico vel civili); ezenfelül pedig, amennyiben ők és minden egyes utódjuk már elhalnának, akkor atyafijaikra, a polgárok céhébe tömörült megbízható és nagytiszteletű férfiakra bízzák (fidelibus et honestis viris fratribus in cecha civium committimus), hogy őszinte lelkiismeretük szerint beteljesítsék ezen végintézkedésük rendelkezéseit A pozsonyi Szt. Márton egyház plébánosa, Márton maga és utódai nevében is ígéri, hogy a fentieket betartja, ennek megerősítésére a város és a pozsonyi kápt. pecsétjeivel megerősített privilégiális oklevelet állítanak ki, amelyre a plébános saját pecsétjét is ráfüggeszti. D. Posonii, domin. qua canitur Esto michi in deum protectorem, a. d. 1356. E.: 1. AMB. Pozsony város lt. Középkori oklevelek és levelek. 127. (Df. 238 752.) Hátoldalán későbbi kéz írásával tárgymegjelölés, alján 3 pecsét függ. 2. Uo., 129. (Df. 238 754.) Hátoldalán közel egykorú és későbbi kezek írásával tárgymegjelölések, alján 3 függőpecsét. R.: Ortvay, Pozsony 242; AMB inventár 27. (133. szám és 135. szám). Megj.: A két oklevél szövege az utolsó sorokban eltér. E. 1. esetében az oklevél végén Márton plébános egyes szám első személyben ígéri meg, hogy az oklevélben foglaltakat betartja. Mindkét oklevél ugyanazon kéz írása és a megerősítésre használt pecsétek is azonosak. 115. 1356. márc. 9. Buda László, a csázmai egyház prépostja, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja e. Noghmortun-i Simon fia Lőrinc fia: Niklynus mr. önnön kötelezettségvállalásaként kinyilvánítja, hogy az Esztergom m-i Wyfalu, Bayolth és Peel birtokok fele részét, valamint a Duna folyó másik partján elhelyezkedő Chen- ke birtokot, továbbá a Duna és Waag folyók között Komárom m.-ben fekvő Kezű birtokot, amelyeket egykor Kanysa-i Imre fia Lőrinc fiai: János és Benedek mr.-ek zálog címén szereztek kezükre tőle, mindaddig egyáltalán nem válthatja ki tőlük, amíg Kanysa-i Lőrinc nevezett fiainak az anyjuk, Katalin nemes úrasszony révén járó leánynegyedet teljesen meg nem fizeti. D. Bude, in die Cynerum, a. d. 1356. E.: Dl. 4598. (NRA. 21. 16.). Hártyán, hátoldalán kerek pecsét nyoma, bevágásai, valamint későbbi kéz írásával tárgymegjelölés. K.: AO. VI. 438. (278. szám) (kihagyásokkal). 116. 1356. márc. 12. [L] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, prine. Sal., mont. S. Angeli dom.) a hozzá folyamodó Hertul fia: Miklós festő elmondásából arról értesülvén, hogy 111