B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

454 Tá.: 1. Bebek Imre országbíró, 1390. febr. 21. > Garai Miklós nádor, 1406. febr. 27. Dl. 30 099. (Erdélyi kormányhatósági levéltárakból. GYKOL Cista diversorum comitatuum 1.3.1.) (Bebek Imre országbíró oklevelének dátuma a fotón kivehe­tetlen, a hungaricana.hu adatbázisa alapján datálva.) 2. Garai Miklós nádor, 1409. márc. 13. Dl. 31 053. (Erdélyi országos kormány­hatósági levéltárakból, GYKOL Centuriae XX.93.) 3. Tá2. > gyulafehérvári káptalan, 1746. okt. 31. Dl. 74 677. (Dessewffy cs. lt. M2.2.) (A gyulafehérvári káptalan kiadványa egyszerű, újkori másolatában.) 4. Tá2. > gyulafehérvári káptalan, 1746. okt. 31. Arhiva Istorica a Filialei Din Cluj a Academiei RR. (Erdélyi Múzeum Egyesület egykori levéltára.) Teleki cs. kendilónai lt. Oklevelek. 8. (Df. 257 939.) (19–17.[!] fotók). 5.: Tá2. > gyulafehérvári káptalan, 1746. okt. 31. Arhiva Istorica a Filialei Din Cluj a Academiei RR. (Erdélyi Múzeum Egyesület egykori levéltára.) Wesselé­nyi cs. görcsönyi lt., oklvelek 50. (Df. 254 823.) (A gyulafehérvári káptalan ki­adványa (Tá4.) egyszerű, újkori másolatában.) (19–21. fotók). K.: Doc. Trans. C. X. 391 –393. (363. szám) (román nyelvű fordítás is). R.: Tringli, Perényi 67. (87. szám); Erdélyi Okm. III. 301. (825. szám). 760. 1355. dec. 21. A győri káptalan tudatja, hogy megjelent előttük Moson megyei Nyulas-i néhai Peer leánya Cristayn leánya Elys asszony – akit őt nem ismertek, de Zerk-i Kemen fia Ja­kab hitére (fide sua mediante) bizonyította, hogy az asszony Peer leányának leánya – és elmondta, hogy a Neusyld és Nyulas falvak közötti Lathushoffh birtokon lévő két részét, mely rá anyjától, Cristayn asszonytól háramlott örökség címén, minden tarto­zékukkal és haszonvételükkel együtt – telkek , szántóföldek, nem művelt földek, bo­zótosok, ligetek, legelők, rétek, gyümölcsösök, nádasok és minden egyéb, különösen a németek nyelvén (in wlgari Teutonicorum) pergreht-nek nevezett 50 vrnis-nyi hegy­vámmal (ius montani) –, régi határai mellett eladta Kalnuk-i Bálint fia János fiainak, György és Miklós mestereknek és örököseiknek a tőlük már megkapott 70 talentum­nyi széles bécsi dénárért (minden tanlentumot 6 penzával számolva), magának és örö­köseinek abban semmit meg nem tartva. Minderről a káptalan ch irograph ált és auten­tikus pecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki. D. in fe. B. Thome ap., a. d. 1355. B[ereck] prépost, Ferenc lector, Mihály cantor és Imre custos. A. E.: ŠA v Bratislave. Kondé cs. balázsfalvi lt. 26. (Df. 251 816.) Hártya, függőpecsét sodratával, felül az ABC-chirographummal. 761. 1355. dec. 21. A vasvári káptalan 1355. dec. 21-i (in fe. B. Thome ap., a. d. 1355.) oklevele szerint: megjelent előttük egyrészről Alber-i Wenhardus fia Miklós mester személyesen, más­részről Alber-i Corar dus fia Miklós fiai: István mester és Benedek a maguk, és Bene­dek a káptalan megbízólevelével fr. uterinus-uk: János nevében és elmondták, hogy ők a Vasvár megyei Alber és Szeleste birtokokban a következő, örök időkre szóló

Next

/
Thumbnails
Contents