B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
452 valamint Leukus asztalnokmester és székelyispán, másrészről pedig Chuna (dict.) András fia Pál és Ogya-i Endre fia János és elmondták, hogy ők néhai Ogya-i Andych és Fakou birtokai és birtokrészei tárgyában, melyeket az uralkodó mint örökös nélküli személyek kezéhez háramlott birtokait hűséges és dicséretre méltó érdemeikért és szolgálataikért Miklós vajdának és Leukus mesternek adományozott, a következőképpen egyeztek meg: noha Pál és János a fenti birtokok miatt Miklós vajdát és Leukus mestert törvényesen perbe akarták vonni, de Miklós vajda és Leukus mester megkönyörülve Pál és János szükségén és szegénységén és nem akarták, hogy örökös szükséget szenvedjenek, Andych és Fa kou Ogyan lévő birtokrészét minden tartozékával és haszonvételével – művelt és nem művelt szántóföldek, rétek, erdők, ligetek, vizek, vízfolyások és az Eghazasuen nevű sziget, melyet a Bulder nevű folyó vesz körbe – minden pereskedés nélkül Pálnak és Jánosnak hagyják örökre, de a saját Ogya-i birtokrészüket megtartják. Mivel Miklós vajda és Leukus mester András fia Pálnak és Endre fia Jánosnak minden teendőjük során (in omnibus factis eorum negociis et agendis) mindig is segítségükre voltak és remélik, hogy a jövőben is segítségükre lesznek, és most egy vég Colonia-i posztót, 20 márkát, 4 ökröt és 4 tehenet adtak nekik bizonyos szükségleteik megkönnyítésére (in aleviationem), mindezekért cserébe Pál és János Miklós vajdának és Leukus mesternek, valamint örököseiknek hagyják Andych és Fako minden egyéb birtokát és birtokrészét (Wywasar, Watha alio nomine Gyurgfiapeturhaza, Reen, Wyfalu, Tarnuk, Nemutfalu, Kysaztal és Zulgagyur egész birtokok és a Magyar, Bankwatha és Ilka alio nomine Harmathel birtokokon lévő részek) a királyi adománynak megfelelően, maguknak és örököseiknek abban semmi jogot és uralmat meg nem tartva, hanem azokat teljesen Miklós vajdára, Leukus mesterre és örököseikre ruházva. Kijelentették, hogy a birtokokra vonatkozó okleveleket, melyekkel Andych és Fakou azokat tartották és most nálunk vannak, [1356.] jan. 8-án (in oct. diei Strennarum) a győri káptalan előtt Miklós vajdának és Leukus mesternek át fogják adni, ha valamit csalárd módon megtartanának, akkor azok legyenek érvénytelenek és bemutatójuk ártalmára. Pál és János vállalták, hogy minden örökösükkel, úgy a fiúkkal, mint a lányokkal és általánosan minden hozzájuk tartozójukkal szemben szavatolják Miklós vajdát és Leukus mestert és örököseiket, ahogyan mindezeket Zeech-i Miklós comes országbíró már oklevelébe foglalta. D. in Wyssegrad, in fe. B. Thome ap., a. d. 1355. E.: Dl. 4572. (MKA. Acta ecclesiastica ordinum et monialium POSON 9.5.) Hártya. Hátlapon a mára lepergett nagypecsét által eredetileg takarva: Commissio domini regis ad certificationem episcopi Nitriensis . Más középkori kézzel: In compositione palatinus cum fratre suo portionem Andych et Fakou in Ogya habitam commisit Paulo filio Andree et Johanni filio Endre, ipsi vero ceteras possessiones et portiones eorundem A[ndych] et F[akou] iuxta regiam collationem perpetuarunt palatino et fratre suo et assumpserunt expedire. Debet privilegiari. Á.: I. Lajos király, 1360. márc. 26. Dl. 4909. (MKA. Acta ecclesiastica ordinum et monialium POSON 9.7.) (eltérő névalak: Zolgagyur, Magyer). Megj.: A szöveg érdemi része megegyezik Szécsi Miklós 1355. dec. 19-i oklevelével (l. 753. szám).
