B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
439 ban és a rét elszántásában, mely tetteket három vizsgálati oklevéllel bizonyítottak ellenükben, továbbá az egri káptalan és a Jazou-i konvent vizsgálati okleveleivel bizonyította, hogy Bertalan fia István ellenükben a csalárd vizsgálatot azért végeztette, hogy az ő birtokuk egy részének elfoglalását el tudja titkolni és az elfoglalt földrészt meg tudja őrizni magának, de ők Bertalan fia István vádjaiban teljesen ártatlanok. Bertalan fia István pedig elmondta, hogy István fiainak földjének egyetlen részét sem fogl alta el az egri káptalan privilégiumában foglalt határokon túl, csak a fenti határokkal körbezárt földrészt bírta a korábban kötött egyezségnek megfelelően, István fiai azonban a fenti hatalmaskodást a privilégiumban foglalt határok közé eső rétjén követték el és az ugyancsak a határok közé eső halastavat használják és azt kérték, hogy a nádor a pert bocsássa a szomszédok, határosok és a megyebeli nemesek köztudománya alá. Ezért Miklós nádor a vele törvényszéket ülő nemesekkel úgy döntött, hogy az alább megnevezendő nádori emberek [1356.] márc. 16-án (in oct. diei Cynerum) a szomszédok és határosok összehívása után a felek vagy törvényes megbízottaik jelenlétében szálljanak ki Hernadnemty birtokra, ott körbejárva először a szomszédoktól és határosoktól, majd a megyebeli nemesektől és másoktól, akiktől kell és lehet, nyíltan és titokban vizsgálódva tudják meg az igazságot arról, hogy vajon István rétje és halastava az egri káptalan privilégiumában (melyet Bertalan fia István eredetiben tartozik ott bemutatni) foglalt határokon belül fekszik-e, és István fiai a hatalmaskodást ezen a réten követték-e el és a halastavat használták-e, vagy pedig Bertalan fia István István fiainak Hernadnempty birtokán egy másik, az egri káptalan privilégiumában foglalt határokon kívül eső részt foglalte el, ezért Miklós nádor írásban meghagyta a Jazou-i konventnek, hogy küldjék ki tanúságtevőiket, akiknek a jelenlétében a nádori emberek márc. 16-án Hernadnempty birtokra kiszállva a köztudományt végezzék el a fenti módon, majd annak lefolyásáról [1356.] máj. 1-re (ad oct. fe. B. Georgii mart.) tegyenek jelentést. Tá.: Kont Miklós nádor, 1357. okt. 30. SNA. Jászói konvent hh. lt. Oklevelek ACTA AB ANNO 3.25. (Df. 251 731.) 737. 1355. dec. 7. Visegrád Zeech-i Miklós c. országbíró 1355. dec. 7-én, Visegrádon (sub a. d. 1355, hic in Vissegrad, 20. die oct. fe. B. Martini conf.) kelt oklevele szerint Sarosd-i Mokch fia Pál a színe előtt perbe vonta Durugd-i Pál fia István fiait: Pált, Andrást és Istvánt [oklevél más részéből: a Sarusd földön fekvő] erdők és kaszálók birtokosztálya és határaiknak felállítása miatt, melyek Mokch fiait, Mothmer fia Domonkost és az említett Durugd-i Istvánt osztatlanul illették meg. A pereskedés hosszan húzódott az országbíró színe előtt, végül a felek az e rdőket és a kaszálókat egyenlően felosztották és határaikat felállították. Tá.: Garai Miklós nádor, 1376. febr. 24. Dl. 91 822. (Festetics cs. lt. ZALA.44.B.) 738. [1355.] dec. 8. Avignon [VI.] Ince pápa [I.] Lajos királynak (V). A pápa Egyed kardinálist (S. Clemens), pápai legátust hadinép sokaságával kiküldte, aki sok várost, várat, oppidumot, falut és földeket
