B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
390 657. 1355. nov. 8. Tamás fia István mester Haram-i várnagy és Karasso-i ispán és a megye szolgabírái tudatják, hogy Katalin asszony fiai: István, Mihály és András bemutatták nekik ítélőszékükön Miklós esztergomi és csanádi kanonok, Tamás csanádi püspök lelkiekben általános vikáriusa oklevelét, miszerint a megye hatósága tartozik kikü ldeni maguk közül megbízható (probos) nemeseket Istvánnal, Mihállyal és Andrással együtt, hogy Miklós vikárius privilégiuma szerint Guluez birtok déli harmadrészét, melyet Chorto ~ Chortow-i Jakab fia Miklós a fiaival, Jánossal és Mátéval együtt leánynegyedként nőtestvérének, Katalinnak és általa fiainak adott, Kelemen Haram-i sacerdos, a vikárius embere jelenlétében az asszonynak és fiainak iktassák. A megye hatósága kiküldte Bok Pétert, Fejereghaz-i Kemen fia Mihályt, Petu fiait: Lászlót és Jánost és Bayla-i Mihály fia Miklóst Guluez föld iktatására, akik visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy a föld harmadrészét az ország szokásainak (consuetudo) megfelelően Jakab fia Miklós és fiai a szomszédosok és határosok összehívása után megbízható (probus) nemesek jelenlétében leánynegyedként Miklós nőtestvérének, Katalin asszonynak és fiainak iktatták a határok felállításával, a vikárius emberének jelenlétében, melyhez csatoltak egy műveletlen földet, ahol szőlőt szoktak ültetni (plantare solent), a Chorto, Bayl a és Guluez birtokaiktól elválasztva, de mivel az az asszonynak nem volt megfelelő, ezért Zeredahel felől szántóföldeket adtak neki. Miklós és fiai kijelentették, hogy ha idegen kézen lévő birtokokat vissza tudnak szerezni, akkor a Miklós nőtestvérét és fiait érintő részt ki fogják adni és az asszony és fiai Miklós és fiait a birtok visszaszerzésében fáradsággal és költséggel segíteni tartoznak. D. in. oct. OO. SS., a. d. 1355. E.: Pécsi püspöki és káptalani lt. Pécsi püspöki lt., Klimó gyűjtemény 81. (Df. 285 825.) K.: F. IX/2. 457–458. (220. szám); Krassó III. 30–31. (26. szám); Doc. Trans. C. X. 371–372. (348. szám) (román fordítás is). R.: Juhász, Csanádi székeskápt. 105. (141. szám) (Krassó III. alapján); Temes 85. (51. szám); Bónis-Balogh 131. (1204. szám). 658. 1355. nov. 9. A boszniai káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy itt átírt, 1355. szept. 18-i oklevelének (l. 548. szám) megfelelően Balázs fia András királyi emberrel kiküldték Domonkost, egyházuk karpapját (sacerdos chori), akik a káptalanba visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy a királyi ember a káptalan tanúságtevőjének jelenlétében okt. 31-én (sabb. an. fe. OO. SS.) a nemesektől, közrendűektől, akitől lehetett és kellett megtudták, hogy amikor néhai Teutus mester fia Miklós szept. 11-én (f. VI. p. fe. Nat. B. Virg.) megjelent a Pasga-i megyei ispán és szolgabírák [Pasg]avar-i ítélőszékén ügyei intézése miatt, Velike-i Beke fia Miklós fegyveresen ellene támadt és meg akarta őt ölni, három famulus-át súlyosan megsebesítette és 60 márka kárt okozott neki. D. f. II. an. fe. B. Martini conf., a. d. supradicto [1355.].