B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
382 641. 1355. okt. 31. Visegrád [I.] Lajos király (H) Bihar megye ispánjának vagy alispánjának és a szolgabírák nak. Elmondta neki Prebardhyda-i Iwanka fia János, hogy elfogult bíróknak tartja a címzetteket abban a perben, melyet színük előtt visel Lukács fia Lukács ellenében. Mivel elfogult bírók előtt nem lehet pereskedni, ezért az uralkodó meghagyja a megye hatóságának, hogy ha János az ítéletükkel nem elégedett, akkor a pert a király, a főpapok és a bárók döntésére a királyi curia-ba küldjék át, a feleknek jelöljenek ki időpontot a megjelenésre, a király pedig a vétkes felet az ítélettel együtt visszaküldi hozzáj uk. D. in Wyssegrad, in vig. OO. SS., a. d. 1355. Á.: A 663. számú oklevélben. R.: Erdődy 209. (420. szám). 642. 1355. okt. 31. A zágrábi káptalan tudatja, hogy megjelentek előtte személyesen egyrészről Vodicha-i Endre fiai: Péter és András, Jacou fia István, Endre fia Fülöp és István fia Imre, másrészről Blagai-i Radozlaus fia Duimus comes és előbbiek elmondták, hogy a Dubica megyében, a Zaua folyó mellett fekvő Polyana nevű birtokukat, melyet Babonegh comes, Duimus comes és az ő nagyapjuk (avus) vásárolt, minden tartozékával és haszonvételével együtt fr.-üknek és rokonuknak, Duimus comes-nek és örököseinek adják, egyrészről a már hosszú ideje tanúsított jóakaratáért, másrészről rokoni szeretetből. Ennek bizonyságaképpen Duimus comes-nek átadják István néha i szlavón bán privilégiumát a birtokról a káptalan előtt, a csalárd módon náluk maradt, a birtokkal kapcsolatos esetleges többi oklevelet pedig érvénytelenítik. Erről a káptalan függőpecsétjével megerősített oklevelet ad Duimus comes-nek. D. sabb., videlicet in vig. fe. OO. SS., a. d. 1355. E.: Dl. 66 519. (Blagay cs. lt. 35.) Hártya, N iniciálé. Függőpecsétre utaló vörös-fehér-zöld fonat. Hátlapon más középkori kézzel írott tárgymegjelölés ( Privilegium super Polana.) K.: Blagay 135 –136. (74. szám); CDCr. X II. 309 –310. (232. szám). Megj.: István szlavón bán említett privilégiuma 1249-ben kelt, lásd: Blagay 11–12. (5. szám). 643. [1355.] okt. 31. (A velencei tanács határozata.) Ha úgy látszik, hogy Mo. (H) királyával a szlavóniai ügyek miatt háborúban állnak, a bányák bevételéből (de denariis montis) lehet finanszírozni. 1355. die ultimo Oct. K.: Ljubić, III. 279–280. (420. szám), Wenzel, Dipl. eml. II. 453. (363. szám).