B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
380 637. 1355. okt. 28. A Zala-i Szt. Adorján-monostor konventje tudatja , hogy előttük személyesen megjelent egyrészről Byllye-i Pál fia Domonkos, másrészről Peturfolua-i Bedur fia Benedek és előbbi a következő bevallást tette: mivel leányát, Katalint a Római Szentegyház szokásainak megfelelően Benedekhez adta feleségül, ezért a Byllye birtokon lévő, egyedül őt megillető birtokrészének negyedét fiai: Pál, Péter és Tamás, valamint hajadon leányai: Anych és Ilona beleegyezésével Katalin asszony leánynegyedeként, a többi rokonát illető birtokjogok kivételével, átadja, továbbá vállalta, hogy vejét (gener) a leánynegyeddel kapcsolatban saját költségén és fáradságán szavatolja. Minderről a konvent Benedeknek függőpecsétjével ellátott oklevelet ad. D. in fe. BB. Symonis et Jude apostolorum, a. d. 1355. E.: ŠA. v Nitre (sídlo v Ivánka pri Nitre). Uzsovics cs. könyöki lt. 35. (Df. 266 384.) Hártya. Függőpecsétre utaló fonat. Hátlapon későbbi kézzel írott tárgymegjelölés. 638. 1355. okt. 28. Hidvég Demeter mester Hont megye alispánja és a szolgabírák előtt személyesen megjelenve Sipyc ~ Sy pyc ~ [hátlap: Sypic]-i Péter fia Pál tiltakozott, hogy Vossy[an]-i Baka fia Miklós őt meg akarja ölni és ő a Miklós miatti félelemtől nappal sem mer elmenni sem urához, sem a királyi curiába, Sypych birtok ügyeinek intézése végett, és amikor Pál Thesser birtokon kelt át, Miklós a fr.-eivel és cinkosaival őt felfegyverkezve a falun keresztül űzték (pepulissent), meg akarták ölni és ha nem menekül el, akkor meg is ölték volna. D. in Hyduig, IV. f., in fe. BB. Symonis et Iude ap., a. d. 1355. E.: KEML. Eszter gomi székesfőkáptalan hiteleshelyi lt. 8.5.8. (Df. 208 594.) Papír, szakadt, vízfoltos, több helyen nehezen olvasható. Hátlapján (K. szerint) külzet (Pro Paulo filio Petri de Sypic contra Nicolaum filium Beke de Vosian protestatoria. ), újkori latin nyelvű kivonat. K.: Str. IV. 135 –136. (108. szám). 639. 1355. okt. 29. Várfalva Mihály, Bács megye alispánja, továbbá Dénes és Pál, a megye szolgabírái jelentik [I.] Lajos királynak (H), hogy itt átírt, 1355. okt. 10-i parancslevelének (l. 584. szám) megfelelően maguk közül kiküldték Kezy-i Tamás fia Márton és Berey-i Bere fia Bálint provincialisokat (duos ex nobis nostros provinciales), akik visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy Csongrád, Bodrog és Bács megyékben a nemesektől, valami nt minden rendű és rangú embertől, akitől lehetett és kellett, okt. 17-én, 18-án, 19-én és 20-án (sabb. et in die domin. videlicet in fe B. Luce ew. ac f. II. et III. post se se continuis immediate subsequentibus diebus) megtudták, hogy amikor István meste r júl. 28-án (f. III. p. fe. B. Marie Magdalene) Iwanka fiai: Tamás és János Azunfolua-i polgárokat (cives) és Egyed és Péter Alsó Zegedynum-i hospeseket Tharanya-i Barnabás fia Gergely királyi emberrel az ország régtől kipróbált szokásainak megfelelően a bácsi káptalan tanúságtevőjének jelenlétében meg akarta idéztetni, akkor a nevezettek ördögi sugallatnak engedve cinkostársaikkal az idézés elvégzésére küldött
