B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
368 veszélyektől, ezért Nylas birtokot azzal a joggal, am ivel a bemutatott oklevelek alapján Máté fia Jánoshoz tartozik, az országbíró neki és örököseinek ítéli örökre, mások jogának sérelme nélkül, Bekus fia Jánost pedig patvarkodás miatt (vitio calupmnie) minden, egyedül csak őt illető javának elvesztésével bünteti, melyek 2/3 részben az országbírót mint bírót, 1/3 részben pedig perbeli ellenfelét illetik. Minderről az országbíró függőpecsétjével megerősített privilégiumot adat ki. D. in Vysegrad, 12. die oct. fe. B. Mycahelis arch. predict., a. d. 1355. E.: SNA. Jászói konvent hiteleshelyi lt., Oklevelek ACTA AB ANNO 3.21. (Df. 251 727.) Hátlapon későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés. Függőpecsét és sodrata. 611. 1355. okt. 18. A Clusmonustra-i Boldogságos Szűz-monostor konventje tudatja, hogy megjelentek előttük egyrészről Beke fiai: Miklós és Imre és Mathius fia Tamás leányai, Borbála és a hajadon (puella) Klára és Erzsébet nevében a konvent megbízólevelével Vrke (dict.) János, másrészről Both fia János fia Gál mester, és a következő egybehangzó bevallást tették: azért, hogy mindkét fél a saját jogában háborítatlanul megmaradjon, ezért öröklött birtokaikban a következő osztályt teszik: a Cheked -i Frata falun (per villam Frata in Cheked) átvezető út kelet felől Both fia János fia Gál mesternek, valamint László fiainak: Miklósnak és Györgynek, fiaiknak és örököseiknek, a másik része Thawaswlg felé nyugatról Beke fiai: Miklósnak és Imrének, valamint Klára, Erzsébet és Borbála nemes asszonyoknak marad. Az Iharuserdew erdő nyugati fele Miklósé, Imréé és az asszonyoké, keleti, a Frata falu felé eső fele Gálé, Miklósé és Györgyé. A Geretaua egészében és Silakto fele Gál mesteré, Miklósé és Györgyé, míg a Silak és Gerewtaua között lévő három halastó Miklósé, Imréé és az asszonyoké. A szántóföldekből mindenki annyit használ, amennyit tud. Mindezekre Gál mester magát, Miklóst és Györgyöt, valamint Miklós, Imre magukat és Vrke János pedig megbízotti auctoritas-szal az asszonyokat kötelezték. D. in fe. B. Luce ew., a. d. 1355. Á.: Kolozsmonostori konvent, 1391. nov. 24. (Erdélyi Múzeum Egyesület egykori lt., Suky cs. felsőmagyarzsuki lt.: Oklevelek V.2. (Df. 255 305.) K.: Doc. Val. 415 –416. (370. szám); Doc. Trans. C. X. 365–366. (345. szám) (román nyelvű fordítás is.) R.: Erdélyi okm. III. 297. (813. szám). 612. 1355. okt. 18. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy itt átírt, 1355. aug. 18-i parancslevelének (l. 499. szám) megfelelően Nagy (Magnus) Péter királyi emberrel tanúságtevőként kiküldték Jakab karbeli presbitert, akik a káptalanba visszatérve azt jelentették, hogy a királyi ember a káptalani tanúságtevő jelenlétében okt. 16-án (f. VI. an. fe. B. Luce ew.) kiszállt Scelyna Swedenyk birtokrészre és a Zemulnie birtok többi falvába, és az összehívott szomszédok és hatá rosok jelenlétében Mihály fia Miklós és Miklós fia János jogának nevében visszavette, igaz és
