B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
303 kérésétől magukat megtartóztassák, és az ország nemesei igaz nemességének címét elhomályosítani és meggyalázni törekvők ezzel felhagyjanak és feleszméljenek és hogy megtanulják magukat távol tartani ilyen súlytól és tehertől, ezért az országbíró a vele törvényszéket ülő János veszprémi püspökkel, Péter fia Tamás királyi ajtónállómesterrel, Sándor fia János Gymus-i v árnaggyal, Elefanth-i Deseu fia Mihállyal, a királyi aula lovagjával és másokkal érett megfontolás alapján úgy döntött, hogy Tamás fia Miklóst a Palasth-i birtokrészek jogtalan és törvénytelen követelése okán Lyptow fia István, Miklós fiai: János és György és Paska fia András vérdíjában (in emendis homicidiorum), vagyis 200 márkában marasztalják el, melynek kétharmad része az országbírót, egyharmad része pedig a perbeli ellenfelet illeti, a birtokrészeket pedig Istvánnak, Jánosnak, Györgynek és Andrásnak és örököseiknek ítéli örökre, azzal a joggal, amivel a bemutatott oklevelek erejével hozzájuk tartozik, mások jogainak sérelme nélkül, Tamás fia Miklósra és örököseire mindezekkel kapcsolatban örök hallgatást mérve. Minderről az országbíró jelen autentikus függőpecsétjével megerősített oklevelét adja. D. Bude, 16. die oct. fe. B. Jacobi ap. predict., a. d. 1355. E.: Komárom-Esztergom Megyei Levéltár. Palásthy cs. lt. 3028. és 1.1.26. (Df. 281 818.) Hártya, függőpecsét vörös-sárga fonata. Hátlapon későbbi kézzel írott, latin nyelvű tartalmi kivonat. Má.: Garamszentbenedeki konvent, 1724. szept. 9. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár. Palásthy cs. lt. 3188. és 12.28.0. (Df. 281 971.) K.: Palásthy I. 85–94. (76. szám) (1354-es kelettel); Kub. 191 –197. (120. szám). R.: Tóth K., Palásthy 92. (73. szám). 495. [1355.] aug. 17. Villanova mellett [VI. Ince pápától] azt kérte [I.] Lajos király (U), hogy káplánját, Bors-i néhai Jakab fia Mihály Esztergom egyházmegyei klerikust a Scultetus Konrád Esztergom egyházbeli nyitrai főesperességre való áthelyezése miatt megürült ue. egyházbeli barsi főesperességre nevezze ki. Mihály a Veszprém egyházmegyei székesfehérvári Boldogságos Szűz-egyház kanonokságát és prebendáját tartja. A pápa a kérést jóváhagyja. D. apud Villamnovam, avig noni egyházmegye, XVI. Kal. Sept., pápasága 3. évében [1355.] K.: Rábik, Reg. Suppl. II. 184. (302. szám) (Reg. Suppl. vol. 28., fol. 186r. alapján). Reg.: Reg. Suppl. II. 293 –294. (61. szám) (Suppl. Innoc. VI. tom. 26. fol. 190. alapján). 496. 1355. aug. 17. [I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Bu, Cu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) és édesanyja, Erzsébet királyné tudatják, hogy egyrészről az óbudai (Buda Vetus) prépost és káptalan, másrészről az óbudai királyi várnagy és a polgárok (cives) között sok ellenségeskedés, viszály, meghasonlás történt, és ezek miatt mindkét fél úgy a királynak, mint a királynénak panaszkodott már régtől fogva, mivel a prépost és a káptalan királyi adományok által szerzett jogokat, joghatóságot és tulajdonjogot követelt m agának a városban és a polgárok felett, de ők az engedelmességet megtagadták. A király és a királyné a város (oppidum seu civitas) iránt különös jóindulattal
