B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

282 451. 1355. júl. 20. Várad Miklós nádor (H) és a kunok bírája tudatja, hogy amikor a király parancsára közgyűlést (generalis congregatio) tartott Bihar megye nemeseinek, akkor a nemesek és esküdt ülnökök Tarnuk-i Pous fiait, mint levelesítetteket (nomine proscriptionis note) átadták neki, és ennélfogva Tarnuk nevű birtokuk a kezeihez háramlott. Rokonai, Dosa mester fiai: Jakab és Pál mesterek kérésre rokonságuk okán a birtokot nekik és örököseiknek adja minden tartozékával együtt örökre, mások jogainak érvényben hagyásával. Minderről nyílt oklevelet bocsájt ki az adományosoknak. D. in Varadino, f. II. p. fe. Div. ap., a. d. 1355. E.: Dl. 4540. (MKA. NRA. 1509.26.) Papír. Hátlapján kerek pecsét töredéke. Má.: Ue. jelzet alatt (1832. jún. 10., hiteles). K.: AO. VI. 362. (225. szám); Doc. Trans. X. 349. (331. szám). Ford.: Doc. Trans. X. 349. (331. szám) (román nyelvű). 452. [1355.] júl. 20. Zára Petrus Baduarius lovag, Zára comes-e és kapitánya jelenti Gradonico János velencei dózsénak. Corbavia-i Gergely co

mes nemrégiben tért vissza egyik fiával a magyar (H) királytól, a másik fia felesége gyengélkedése miatt Mo.-n (H) maradt, de őt is mindennap várják. Gergely comes visszatértéről értesülve és a híreket meg akarván tudni, levelet küldött a comes-nek, hogy a

mennyiben valami említésre méltő újdonság van, azt tudassa vele. Gergely comes válaszában azt írta, hogy a király elhatározta, hogy személyesen jön ezekre a részekre (ad partes istas), de ő úgy véli, hogy ha értesül Velence és genovaiak (Ianuenses) közötti új békéről, akkor meg fogja változtatni szándékát. D. Jadre, die XX. Iulii. K.: Ljubić, III. 275. (415. szám); Wenzel, Dipl. Eml. II. 449. (360/D. szám). Megj.: Évszám K. alapján közölve. 453. [1355.] júl. 22. Avignon [VI. Ince pápának] jelezte Vilmos, a Cosmedin-i Szt. Mária diaconus cardinalisa, aki a boroszlói (Wratislaviensis) egyházban kanonokságot, prebendát és főesperességet tart, valamint ... boroszlói püspök és a káptalan, hogy egykor Gentilis

(S. Martinus in montibus) cardinalis, aki akkor Magyarországon (U) és Lengyelországon (in provincia Polonie) – ez utóbbihoz tartozik a boroszlói egyház – és annak a királynak alávetett más földeken legatus-i feladatokat látott el, Pozsonyban (Esztergom egyházmegye) tartott zsinaton a legatusi működési területén lévő egyházak, főpapjaik és más egyházi személyek szabadsága és haszna érdekében néhány hasznos (utiles et salubres) rendelkezést hozott. Később VI. Kelemen pápa a főpapokat és egyházaikat szabadságukban meg akarván védelmezni, bizonyos rendelkezéseket oklevelével megerősített. Mivel nincsenek olyanok, akik ezeket a megerősített rendelkezéseket megvédelmeznék, ..., hanem gonoszságuknak örülve, nem akarva szolgálni, ezeket a rendelkezéseket semmibe véve