B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
250 a szövegben szereplő Dénes deák, aki a neve után olvasható Zabolch szó alapján esetleg valamely szabolcsiként megnevezhető méltóságviselővel lehetne azonosítható, de sem az egri egyház szabolcsi főesperese, sem Szabolcs megye ispánja, alispánja és szolgabírája sem volt egyik szóba jöhető évben sem Dénes. 392. 1355. jún. 26. A váradi káptalan tudatja, hogy színe előtt megjelenve Tamás fia János Zaboch megyei Komorou-i nemes elmondta, hogy bizonyos elkerülhetetlen szükségszerűségtől kényszerítve a Zaboch megyei Bodun birtokának használati földjeit (terre usuales), vagyis szántóföldeket, mezőket, erdőket, réteket vagy kaszálókat és azoknak bármilyen haszonvételeit elzálogosította a káptalan előtt személyesen megjelent Warada-i László fia János mesternek és rajta keresztül fiának, Miklósnak 6 kassai márkáért jelen oklevél kiadásától számított 3 évre. Ha ezen 3 évig János mestert Bodun birtokban nem tudják megőrizni, akkor Komorou birtokon tartozik neki ugyanakkora földet elzálogosítani, melyet a három év letelte után szabadon visszaválthatnak és János mester tartozik a földeket visszaadni, miután az összeget megkapta. Az elzálogosított földek fekvése Bodun birtokon az elmondás szerint: Holthkapus meder (alveus) hosszában, Palay nevű mocsár, Teukusto nevű meder, Ticie folyó. D. VI. f. p. fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1355. E.: Dl. 77 135. (Zichy cs. zsélyi lt. 1.B.270.) Papír. Hátlapon mandorla alakú, majdnem ép pecsét. K.: Z. II. 614 –615. (462. szám). 393. 1355. jún. 27. A bácsi káptalan tudatja, hogy korábbi oklevelüknek megfelelően Zerend-i Miklós természetben (in corporali possessione) kiadta fr. carnalis-a, Bekws leányát, Ilona aszszonyt születése jogán (sibi iure geniture) és az ország szokása (consuetudo) szerint Bekws birtokrészéből megillető leánynegyedet jún. 17-én (f. IV. p. fe. BB. Viti et Modesti) a felek kérésére érdekükben kiküldött kanonoktársuk, Gwmur-i Tamás mester jelenlétében és iktatta az asszonynak és örököseinek határként szolgáló jelekkel megjelölve a következőképpen: a curia-t (curia sessionalis), a házakat és egyéb épületeket, melyeket néhai Bekws-éi voltak Zerend-en – tudniillik hosszáb an a parte meridionali versus partem australem 160 könyököt vagy ölt (brachia sive amplexus) mérve (cum mensura mensurando) a Zerend-en áthaladó nagy közútig (usque latus communis magne vie), széltében pedig a telekhely nagyságát (quantitas) a falu kápolnájától a nagy út mellett nyugatról, azaz mérőkötéllel mérve 40 könyököt (brachia) és ezen felül (superius) 26 könyököt és végül (in fine) 15 könyököt, minden esetben kötéllel mérve – ugyanezen telek Zerendhez tartozó földjein, a káptalan ugyanott fekvő földjeinek sérelme nélkül. Továbbá a Zerend-ről az Wrs faluba, illetve a Sandorfalva faluba vezető két nagy út között, a mérésre rászoruló földeket a fenti telekhez tartozó szántóföldként a káptalan és mások határaiig (a káptalan ott lévő jogainak, illetve földjeinek sérelme nélkül). Továbbá hat házat (domus mensionalis) Dubus faluban
