B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

250 a szövegben szereplő Dénes deák, aki a neve után olvasható Zabolch szó alap­ján esetleg valamely szabolcsiként megnevezhető méltóságviselővel lehetne azonosítható, de sem az egri egyház szabolcsi főesperese, sem Szabolcs me­gye ispánja, alispánja és szolgabírája sem volt egyik szóba jöhető évben sem Dénes. 392. 1355. jún. 26. A váradi káptalan tudatja, hogy színe előtt megjelenve Tamás fia János Zaboch me­gyei Komorou-i nemes elmondta, hogy bizonyos elkerülhetetlen szükségszerűségtől kényszerítve a Zaboch megyei Bodun birtokának használati földjeit (terre usuales), vagyis szántóföldeket, mezőket, erdőket, réteket vagy kaszálókat és azoknak bármi­lyen haszonvételeit elzálogosította a káptalan előtt személyesen megjelent Warada-i László fia János mesternek és rajta keresztül fiának, Miklósnak 6 kassai márkáért jelen oklevél kiadásától számított 3 évre. Ha ezen 3 évig János mestert Bodun birtokban nem tudják megőrizni, akkor Komorou birtokon tartozik neki ugyanakkora földet el­zálogosítani, melyet a három év letelte után szabadon visszaválthatnak és János mes­ter tartozik a földeket visszaadni, miután az összeget megkapta. Az elzálogosított föl­dek fekvése Bodun birtokon az elmondás szerint: Holthkapus meder (alveus) hosszá­ban, Palay nevű mocsár, Teukusto nevű meder, Ticie folyó. D. VI. f. p. fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1355. E.: Dl. 77 135. (Zichy cs. zsélyi lt. 1.B.270.) Papír. Hátlapon mandorla alakú, majd­nem ép pecsét. K.: Z. II. 614 –615. (462. szám). 393. 1355. jún. 27. A bácsi káptalan tudatja, hogy korábbi oklevelüknek megfelelően Zerend-i Miklós természetben (in corporali possessione) kiadta fr. carnalis-a, Bekws leányát, Ilona asz­szonyt születése jogán (sibi iure geniture) és az ország szokása (consuetudo) szerint Bekws birtokrészéből megillető leánynegyedet jún. 17-én (f. IV. p. fe. BB. Viti et Modesti) a felek kérésére érdekükben kiküldött kanonoktársuk, Gwmur-i Tamás mes­ter jelenlétében és iktatta az asszonynak és örököseinek határként szolgáló jelekkel megjelölve a következőképpen: a curia-t (curia sessionalis), a házakat és egyéb épü­leteket, melyeket néhai Bekws-éi voltak Zerend-en – tudniillik hosszáb an a parte me­ridionali versus partem australem 160 könyököt vagy ölt (brachia sive amplexus) mérve (cum mensura mensurando) a Zerend-en áthaladó nagy közútig (usque latus communis magne vie), széltében pedig a telekhely nagyságát (quantitas) a falu kápol­nájától a nagy út mellett nyugatról, azaz mérőkötéllel mérve 40 könyököt (brachia) és ezen felül (superius) 26 könyököt és végül (in fine) 15 könyököt, minden esetben kö­téllel mérve – ugyanezen telek Zerend­hez tartozó földjein, a káptalan ugyanott fekvő földjeinek sérelme nélkül. Továbbá a Zerend-ről az Wrs faluba, illetve a Sandorfalva faluba vezető két nagy út között, a mérésre rászoruló földeket a fenti telekhez tartozó szántóföldként a káptalan és mások határaiig (a káptalan ott lévő jogainak, illetve földjeinek sérelme nélkül). Továbbá hat házat (domus mensionalis) Dubus faluban

Next

/
Thumbnails
Contents