B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
159 hogy küldjék ki tanúságtevőjüket, akinek a jelenlétében Er dewfolua-i Dedych (dict.) János királyi ember az összehívott szomszédok és határosok jelenlében a birtokot igaz és régi határai mentén bejárja, a szükséges helyeken a régiek mellett új határjeleket emel, majd a bejárt és mások birtokaitól és birtokrészeitől határokkal elválaszott birtokot iktatja Jánosnak azzal a joggal, amivel hozzá tartozik, az esetleges ellentmondókat pedig megidézi a király jelenléte elé, és minderről a konvent tegyen jelentést. Tá.: A 610. számú oklevélben. Megj.: A tartalmilag átíró oklevél szerint jelen oklevelet a jászói konvent 1355. máj. 9-i kiadványa (l. 282. szám) tartalmazta szó szerinti átiratban. 218. 1355. ápr. 25. Visegrád [I.] Lajos király (H) 1355. ápr. 25-én, Visegrádon (sub a. d. 1355., sabb. p. fe. B. Georgii mart., in Wissegrad) kelt nyílt oklevele szerint Torkw-i Rykolphus mester fiai: Kelemen és Lőrinc mesterek a maguk, atyjuk és fr.-eik nevében megjelentek a király színe előtt és elpanaszolták, hogy a birtokaikon lakó jobbágyaikat és a jobbágyok módjára ugyancsak a birtokaikon élő birtoktalan serviens-eiket néhányan az ország szabadságával ellentétesen (contra libertatem regni) nagyobb és kisebb ügyekben egyaránt az ország bírái és jogszolgáltatói színe elé idézik, javaikat és jószágaikat eltiltják, anélkül hogy ők vagy officiális-aik igazságot kértek volna ezt megelőzően a bíróktól és jogszolgáltatóktól, és ezért birtokaik elnéptelenednek és elpusztulnak. Mivel az ország szabadsága (libertas regni) úgy kívánja, hogy a jobbágyok és birtoktalan serviensek részéről minden ügyben (kivéve a tolvajlás, köztudomású rablás és bűntettek) először az uruktól vagy az officialis-tól kell igazságot kérni a panaszosoknak, ezért a király meghagyta a bíróknak és a jogszolgáltatóknak, hogy Rykolphus mester és fiai jobbágyai és birtokaikon jobbágyok módjára élő birtoktalan serviens-ei felett az ország szabadsága ellenére a tolvajlás, köztudomású rablás és bűntettek kivételével ne ítéljenek, javaikat és jószágaikat ne tiltsák, és akinek bármilyen kereste van a jobbágyok és a birtoktalan s erviensek ellen, azok Rykolphus mester, fiai és officialis-aik előtt kérjenek igazságot. Ha pedig ők nem akarnak igazságot szolgáltatni, akkor őket (és nem a jobbágyokat vagy a birtoktalan serviens-eket) kell a király vagy a rendes bíró színe elé idézni. Tá.: Kont Miklós nádor, 1358. nov. 9. Dl. 68 915. (Berzeviczy cs. lt. 169.) 219. 1355. ápr. 25. A csázmai káptalan tudatja, hogy 1355. ápr. 25-én (a. d. 1355., in fe. S. Marci euang.) Chanouch-i Imre fia Dénes, Chanouch-i János fiai: Miklós és László a maguk, valamint fr.ük, Miklós fia Péter nevében megjelentek előttük és tiltakozva elmondták, hogy ha szomszéduk és határosuk, Márton fia Péter Dianisouch-i birtokrészét vejének (socer suus) Illés fia Balázsnak vagy akárki másnak eladni, lekötni vagy bármi lyen más módon elidegeníteni akarja az ő távollétükben és tudtuk nélkül, akkor ők Pétert a birtokrész bármilyen módon való elidegenítésétől, mindenki mást pedig annak elfogadásától, elfoglalásától és birtoklásától nyilvánosan eltiltják és ellentmondanak.
