B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
123 bán fia István mester fia István 50 márkában, Paska fia Jakab mester 25 márkában Visonta (E2.: Visontha)-i (Hevesújvár megye) Pál fia János 25 márkában mint Loránd mester kezesei (fid eiussor) vállalták, hogy Loránd mestert márc. 11-én (in dicto die medii Quadr.) halasztás nélkül a bíróság elé állítják, azzal a kikötéssel, hogy ha a terminuson nem tudják odaállítani, akkor a vállalásuk szerinti pénzösszegben marasztaltassanak el a nádorral és a perbeli ellenféllel szemben. A terminuson megjelent a nádor előtt Rykolf fia László mester felperes és Mikch néhai bán fia Loránd mester, és előbbi bemutatta újra a nádor fentebb említett két oklevelét eredetiben, majd azt kérte Lorándtól, hogy vállalásának megfelelően mutassa be a váci káptalan oklevelét a közöttük történt későbbi megegyezésről és a nádor egyezség- és kötelezvénylevelének érvénytelenítéséről. Loránd elmondta, hogy nem volt és nincs is ilyen oklevele. A nádor az egyezséglevél és a felek elmondásai alapján döntést tudott volna hozni, de a felek, valamint a vele bíráskodó bárók és nemesek kérésére megengedte, hogy a felek márc. 13-ig (usque 3. diem f. IV. medii Quadr.) megegyezhessenek oly módon, hogy a felek a pernek megfelelő békebírsággal engeszteljék ki. A terminuson László és Loránd visszatértek a nádor elé és elmondták, hogy mind a László mester Jacabfolua nevű falva és Loránd mester Vyfolu (E2.: Vyfolw) nevű birtoka közötti vitás földrész ügyében, mind pedig az alábbiak ügyében a bárók és nemesek közvetítésével a következő megegyezésre jutottak: mivel a vitás földrész közel van Vyfolu birtokhoz, annak igen szükséges és hasznos, ezért László ezt a földrészt (ami a korábbi megegyezés szerint az övé lett) visszaadja Loránd mesternek és örököseinek örökre, minden joggal, tulajdonnal és haszonnal örök birtoklásra, továbbá felmentette a maga részéről Lorándot azon büntetés ügyében, ami Lorándot a saját vállalásának megfelelően érintené és a mondott okokból. Viszonzásképpen Loránd m ester a Sarus megyei, a Topul folyó mellett fekvő Adryanvagasa ~ Adryanwagasa ~ Adreanuagasa (E2.: Adrianuagasa) nevű lakott birtokát, a saját Lukva nevű birtoka szomszédságában, 80 teleknyi (laneus) wlgo Laanfewd ~ Laanfwld (E2.: Laanfevld ~ Laanfewld) ne vű földdel együtt (ahogyan Laanfwld földet azokon a részeken mérni szokták, a föld termékeny, szántható és bevethető, egy köves, terméketlen földet kivéve, ami szántásra, művelésre és emberi használatra alkalmatlan) adja át Lászlónak és örököseinek, magának és örököseinek abban semmilyen jogot vagy tulajdont meg nem tartva. Noha Adryanuagasa birtokot Lászlónak a 80 teleknyi földdel kell átadni, de a mondott sziklás földet ebbe a 80 telekbe nem kell belemérni, hanem az ezen felül marad Lászlónak birtoklásra. Loránd Adryanwagasa birtokot a 80 teleknyi jó földdel együtt máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart.) a nádori ember és a szepesi káptalan tanúságtevője jelenlétében, a szomszédok és határosok összehívása után tartozik bejárni, a szükséges helyeken a régiek mellett új határjeleket emelve iktatni Lászlónak, senki ellentmondásával nem törődve. Loránd és örökösei a birtokkal kapcsolatban Lászlót és leszármazottait kötelesek szavatolni. Ha Loránd a fentieket részben vagy egészben nem teljesítené, akkor párbajban való pervesztésben (succubitus duelli facti potencialis) marasztaltasson el. Loránd vállalta, hogy máj. 8-án (in quind. fe. B. Georgii mart.) a fiát, Miklóst vagy annak megbízottját a szepesi káptalan elé állítja és vele vállaltatja a fentieket a káptalan oklevelével. A László mester oklevelében szereplő, a Loránd mester kezén lévő Újvár (novum Castrum) és Vyfolu falu, illetve a László mester kezén lévő
