Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

Drugeth Miklós c., [L] Lajos király (H) országbírója és Turuch m. honorbirto- kosa emlékezetül adja, hogy Thatamer fehérvári prépost törvényesen megidézve perbe hívta Hon[..]-i Moyus fia Mihályt a Sarusd folyón elhelyezkedő, Nogmolun (diet.) malom ügyében. A pert többször elhalasztották, végül [1354.] aug. 27-re (ad presentes oct. fe. S. regis Stephani). Ekkor az országbíró e. megjelenve egyik részről Német (Theutunicus) István mr. a fehérvári egyház kanonokja, Thatamer prépost és a fehérvári kápt. nevében és megbízólevelükkel, másik részről Moyus fia Mihály elmondták, hogy az országbíró megegyezésre való engedélye mellett, fogott birák segítségével Nogmolun (diet.) malom ügyében megegyezésre jutottak. E szerint a prépost és a kápt. elismeri, hogy a malom Moyus fia Mihályé örökség címén (iure hereditario) és neki hagyják, mint jussát (tanquam ius suus) örökös birtoklásra és visszavonhatatlanul. A békebírságot (de iudico habite pacis) a prépost és a kápt. tartozik megfizetni az országbírónak, mint bírónak, ahogyan azt procurator-uk, István elismerte. Erről az országbíró autentikus függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. [...] die oct. fe. S. regis Stephani predictarum, a. d. 1354.

E.: Dl. 41 245. (Mú. Ta. Neuhoffer.) Hártya, vízfoltos, halvány, hiányos. Függőpecsétje kiszakadt. Közepén minden sorban 2-3 szó olvashatatlan.

K.: Zala I. 552-553. (350. szám) (szept. 15. körűire dátumozva); AO. VI. 239-240. (155. szám) (szept. 24 körűire dátumozva).

394. 1354. aug. 27 után

395. 1354. aug. 27. Szentimre

István erdélyi alvajda emlékezetül adja, hogy Felapold-i János c. a saját és az ugyanonnan való népek (populi) nevében bemutatta a [gyula-]fehérvári kápt. oklevelét, mely szerint Miklós mr., alvajdai jegyző (notarius) a kápt. tanúságtevője, Péter mr., Kyzd-i főesp. jelenlétében [1354.] márc. 18-án (f. III. prox. p. domin. Oculi) a Felapold-i népek földjét, melyet Tumpa (diet.) János elfoglalt, a király parancsa szerint, az összehívott szomszédok és határosok jelenlétében bejárta és a szebeni szék szabadságainak megfelelően (iuxta libertatem sedis Cybiniensis) visszaiktatta részükre. A kápt. oklevele szerint a hj.: az Omlás, Echelleu ~ Echellew és Felapold birtokot elválasztó határ, berch, út, a Nogfalu, Echellew és Felapold birtokokat elválasztó 11 új határjel, nagy berch. Az alvajda a vitás földet a Felapold-i népeknek hagyja és erről nyílt oklevelet ad ki. D. in S. Emerico, f. IV. prox. p. fe. B. Bartholomei ap„ a. d. 1354.

294