Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

oct. fe. B. Georgii mart.) megbízólevelét és más, peres ügyeiben keletkezett okleveleit hanyagságból elvesztette. László mr. mindenkit, aki megtalálja az okleveleket, eltilt attól, hogy a megbízólevéllel a m. hatósága v. bármely más bíró e. procurator-t állítson. D. in villa Gumur, f. II. prox. an. fe. Divisionis ap. a. d. 1354.

E.: Dl. 89 318. (Radvánszky cs. sajókazai lt. 4. 5.) Hártya, néhány apró lyukkal. Hátlapján külzet (pro magistro Ladislao filio Nicolai nobili de Putnuk contra quemlibet qui amissas litteras suas procuratorias inveniret prohibitoria ne coram quovis iudice procuratorem possit facere cum eisdem), valamint 3 természetes színű viaszba nyomott zárópecsét.

K.: F. IX. 6. 69. (74. szám).

364. 1354. júl. 16. Nándorfehérvár

[I.] Lajos király (H) e. megjelenve Symon bán fia Miklós, Mihály fia Simon, Tamás fia Balad és ua. Symon bán fia György fia Moris elmondták, hogy Heuesvyuar m.-i Tyzazalok és Egurzalok birtokokon fekvő, őket megillető birtokrészeiket összes tartozékukkal és jövedelmükkel együtt Bu-i Lóránd fia Andrásnak és Péter fia Jakabnak adják, remélve, hogy azokat be tudják népesíteni, azzal a feltétellel, hogy ha a birtokrészeket bármikor vissza szeretnék kapni, András és Jakab tartoznak visszaadni. D. in Alba Nandur, f. IV. prox. p. fe. B. Margarete virg., a. d. 1354.

E.: Dl. 77 101. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. 19.) Hártya. Hátlapján rányomott pecsétre utaló vágások látszanak.

K.: Z. II. 570-571. (429. szám).

R.: Z. VII. 152.; Benedek-Zádorné 250.

Ford.: Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400). In.: Zonuk 11. (1996.) 313. (20. szám).

365. 1354. júl. 19.

A Symigium-i Szt. Egyed-monostor konv.-je jelenti Nagy (Magnus) Pál somogyi alispánnak és a 4 szb.-nak, hogy itt átírt 1354. júl. 12-i oklevelüknek (1. 360. szám) megfelelően Ezpete-i Balázs m.-i emberrel kiküldték tanúságukat, Péter deákot (litteratus), helyettes jegyzőt (vicenotarius), akik visszatérve egyetértőleg elmondták, hogy [1354.] júl. 14-én (f. II. prox. an. fe. Divisionis ap.) mindenkitől, akitől illet és lehetett, egyháziaktól, világiaktól, nemesektől és közrendűektől megtudták, hogy Lancretus

280