B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

45 ró hivatali kötelessége szerint háromszor megkérdezte Isaak fia Györgyöt és Pétert (Pál és Donch fia Domonkos procurator-át), hogy annak tartalmának ellent akarnak-e mondani, de nemmel válaszoltak. Ezért az országbíró a vele együtt törvényszéket ülő bárókkal és nemesekkel úgy döntött, hogy a vitatott földrész Miklósé és Györgyé, vagyis következésképpen a Szt. Demeter vértanú-egyházé, mivel korábban az őseik annak adományozták. Az országbíró levelével felkérte az egri kápt.-t, hogy küldjék ki Mátyás karpapot tanúságtevőként, aki a köztudományt (communis inquisitio) is lefolytatta, akinek a jelenlétében Tornalia-i Pál fia Jakab királyi ember [1352.] dec. 7-én (in oct. fe. B. Andree ap.) kiszáll a felek között vitatott birtokra, azt a szomszédok és határosok összehívása után és jelenlétükben, valamint a felek v. procurator-aik jelenlétében igazi és régi határai mellett bejárja és az egri kápt. pecsétfővel lezárt és Miklós és Gergely által bemutatott oklevelének megfelelően iktatja Miklósnak és Györgynek és következésképpen a Szt. Demeter vértanú-egyháznak, amelynek őseik hagyományozták, Isak fiai: György és Pál, Donch fia Domonkos és mások ellentmondásával nem törődve, de mások jogainak sértetlenül hagyásával és minderről a kápt. [1353.] jan. 8-ra (ad. 8. diei Sternnarum) tegyen a királynak jelentést. Ekkor megjelent az országbíró előtt személyesen Péter fia Miklós és Domonkos fia György és bemutatták az egri kápt. oklevelét, miszerint Tornalia-i Pál fia Jakab királyi ember és Mátyás pap, a kápt. tanúságtevője 1352. dec. 7-én kiszálltak a Keuzeuelge nevű, a Hubow birtokhoz tartozó vitatott birtokrészre, azt a szomszédok és határosok jelenlétében bejárták és minden tartozékával és haszonvételével, valamint a telki helyekkel (locus sessionalis) együtt iktatták Péter fia Miklós és Domonkos fia György Hubow-i nemeseknek és következésképpen a Szt. Demeter vértanú-egyháznak örök birtoklásra. Hj.: közút (strata publica), Beerch-en két határjel (egyik egy tölgyfa alatt, a másik elpusztult), egy hegy oldala, határjel a wlgo Orum-nak mondott hegynél, közút, hegy, Holm nevű kis völgy, Vyzoka hegy csúcsán földjel, három fő (capitalis) határjel a Hobou, Naprad és Horpian nevű birtokok között, határjel tölgyfa alatt, két határjel (egy tölgyfa alatt, a másik elpusztult), határjel, három fő (capitalis) határjel a Naprad, Leuch és Hobou birtokok között, Chehuelhe völgy kezdete, Orm, határjel, Kezeupataka folyó, határjel, nagy út, két határjel, három fő (capitalis) határjel a Hobow, Nynke és Kezw birtokok között, Hwbou folyó, határjel, tölgyfa alatt határjel, két határjel, melyek a Hobou és Olker birtokokat választják el. Az országbíró az egri kápt. oklevelének elolvasása után úgy döntött, hogy a felek között vitatott, Kezvelgh nevű birtok Péter fia Miklós és Domonkos fia György Hobow-i nemesek és következésképpen a Szt. Demeter vértanú-egyházat illeti meg és nekik is ítéli, mások jogainak sérelme nélkül. Erről az országbíró függő, autentikus pecsétje alatt állíttat ki oklevelet. D. Bude, 12. die oct. diei Strennarum predict., a. d. 1353. E.: —. Fk.: Dl. 95 043. (Hubay cs. lt. 1.) Hártya. N iniciálé, függőpecsétre utaló vágások.