B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
409 700. 1353. okt. 31. A budai egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy Chapou fia András fia László lánya, egyúttal Magiar (dict.) Pál mr. felesége: Margit asszony kérésére végrendeltének bevallására (confessio) kiküldték Péter cantor-t, János custos-t és István kanonokot, akik visszatérve Thyrien-i (dict.) Péterrel, a kisebb testvérek rendjébe tartozó fr.-el (ordinis fratrum minorum), az asszony gyóntatójával (confessor) egybehangzóan a következőket jelentették: Pál mr. felesége ágyban fekve, de ép elmével (compos mentis), férjének: Pál mr.-nek és fiának: Lászlónak az engedélyével, érett megfontolás alapján előttük és más alkalmas férfiak előtt Gelsa, Olsar, Sarfeumezadou (Vasvár m.) és Derze (Vereuche m.) öröklött birtokait minden tartozékukkal és haszonvételükkel együtt, korábbi határaik mellett az Óbudán (Vetus Buda) Erzsébet királyné (H) által újonnan (de novo) alapított klarissza Boldogságos Szűz-kolostor apácáinak (sororibus beate Clare virg. de claustro virg. glor.) adományozza maga és szülei lelki üdvéért. Halála után a kolostorban szeretne temetkezni és egy oltárt kiválasztani, hogy ott minden héten misét mondjanak az ő és szülei lelki üdvéért. Az asszony a birtokokat élete tartamára azok hasznaival és haszonvételeivel együtt birtokolja. Ha szükséges lesz, v. neki úgy tetszik, akkor a fent felsoroltakból egy birtokot eladhat, zálogba tehet v. más módon elidegeníthet a végrendelet ellenére. Halála után a nem elidegenített és az elidegenített birtokok – ha azt a nővérek vissza tudják váltani – a klarissza apácák tulajdonába kerülnek. Erről a kápt. függőpecsétjével megerősített és intercidált oklevelt ad ki, a tanúk jelentése alapján (iuxta confessionem). D. in vig. fe. OO. SS., a. d. 1353. Amikor Péter a cantor, János a custos, Imre, László, másik László, Mihály, Kozma és János a kanonokok. Á.: I. Lajos., 1354. jan. 27. Dl. 91 460. (Festetics cs. lt. VAS 37.) K.: AO. VI. 127–128. (83. szám) (formulás részeken hiányokkal). Megj.: Az átíró oklevelt l. Anjou-oklt. XXXVIII. 49. szám. 701. 1353. okt. 31. Buda Miklós nádor (H) és a kunok bírája a Zabolch-i c.-nek, alispánnak és szb.-knak tudtára adja, hogy jelentették neki Byr-i Tamás mr. felesége és fiai: László és János nevében, hogy Kallou ~ Kallo-i Simon fia Péter famulus-aival: Zathmar-i (dict.) Péterrel és Jánossal, Gyla fia Miklóssal és másokkal együtt okt. 18-án (in fe. B. Luce ew.) Vörös (Rufus) János nevű Kallo-i jobbágyuk házához mentek, őt onnan kivitték, majd a piactéren megverték, továbbá feleségét arcán megütötték, Jánost pedig egész nap fogva tartották. Ugyanaznap Lőrinc jobbágy házába is betörtek, őt magát nem találták otthon, de feleségét betegágyából kihúzták, majd az asszony és fiai curia-jához mentek, onnan egyik emberüket: Nagy (Magnus) Istvánt kiszabadították. A nádor felszólítja a m. hatóságát, hogy maguk közül egy v. két főt küldjenek ki, akik mindenkit megkérdezve lefolytat-