B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

343 578. 1353. szept. 1. Buda [I.] Lajos király (H) emlékezetül adja, hogy Simon apát panaszaiból megtudta, hogy a Szt. Mária-hegyi Boldogságos Szűz-monostor és fr.-ei és a hozzájuk tartozók tutor-juk gyakori változásai miatt (per sepissimas tutorum seu protectorum eorundem mutationes) sok kárt szenvednek. Ezért az uralkodó megengedi a monostornak, hogy az apát és a fr.-ek a király alattvalói közül azt válaszszák maguknak protector-nak, akit akarnak és szabadon le is tehessék hivatalából. D. Bude, in fe. B. Egidii abb., a. d. 1353. Á.: Zsigmond király, 1392. dec. 17. Dl. 87 623. (Esterházy cs. hercegi ága. Repositorium 17/O/490.) K: F. IX/2. 225. (107. szám). R.: Kovács, Borsmonostor 251–252. (20. szám); Hervay, Rep. Cist. Hung. 68. 579. 1353. szept. 2. Buda [I.] Lajos király (H) a vasvári kápt. tudtára adja, hogy az elhunyt (quondam) Miklós fia Gergely egyéb gonosztettei mellett nemrégiben (diebus nuperime preteritis) Chwz (dict.) János mr. tengerentúli részekről (de partibus transmarinis) visszatérő famulus-ait és serviens-eit kifosztotta és János mr. egynémely javát (bona) tőlük eltulajdonította. Ezért az uralkodó úgy rendelkezett, hogy János mr.-rel lefoglaltatja Gergely birtokait és birtokrészeit, azonban az ország nemeseinek a király által nemrégiben jóváhagyott szabadsága úgy rendelkezik, hogy a fiút az apa és általában az ártatlant a vétkes bűnei miatt nem lehet büntetni (quia libertate nobilium regni nostri per nos nuperrime eidem gratiose concessa requirente filius pro excessibus et delictis patris sui et universaliter innocentes pro offensis nocentium non debeant aggravari). Ezért az uralkodó felkéri a kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében a királyi curia-ból küldött speciális királyi ember, Imre fia Imre kiadja Gergely fiainak: Miklósnak, Olivérnek, Lászlónak, Istvánnak és Andrásnak a birtokrészeit, továbbá Gergely lányainak: Ilonának és Klárának az őket leánynegyedként megillető birtokrészeiket, Gergely özvegyének: Margitnak a férjének birtokaiból hitbérként és jegyajándékként őt megillető birtokrészeivel együtt. A Gergely birtokaiból a fentiek kiadása után megmaradó részek János mr.-hez kerülnek, amíg Gergely fiai v. mások azokat vissza nem váltják. Minderről a kápt. tegyen jelentést. D. Bude, f. II. prox. an. fe. Nat. virg. glor., a. d. 1353. Á.: a 642. számú oklevélben. K.: Zala I. 541–543. (344. szám) (átíró oklevélben).