B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

267 pök, Miklós nádor és a kunok bírája, Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i c., Cykow tárnokmr., Tamás c. országbíró, Tutueus királynéi tárnokmr. és királyi ajtónállómr., András Machow-i, Miklós Zeurinum-i bánok, Olivér királynéi udvarbíró, vasvári és soproni c., Leukus pohárnokmr. és asztalnokmr., Dénes lovászmr., János királynéi asztalnokmr., Simon pozsonyi c. A. E.: Dl. 4369. (MKA. NRA. 408/27.) Hártya. Hiányzó L iniciálé. I. Lajos király 1364. dec. 28-án kelt újrapecsételési záradékával. Zöld-kék sodraton függő, természetes színű, törött pecsét. Hátlapon egykorú kézzel írott tárgymegjelölés (Privilegium (későbbi kéz áthúzta és feléírta: confirmatio) super infidelitate quondam Aba Magni et Nicolai filii Nicolai filii eiusdem.). Má.: GYMSM Soproni Lt. Csornai konv. hh. lt. Copiae litterarum 5640/133. (Df. 286 775.) (p. 133–137.) (1787. évi.) K.: F. IX/2. 214–215. (100. szám); Doc. Trans. C. X. 220. (200. szám) (román, jún. 16-i dátummal). Megj.: E. és Má. az arenga szóhasználatában minimálisan eltérnek. 441. 1353. jún. 26. Miklós prépost és a Jazow-i Keresztelő Szt. János-monostor konv.-je jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy itt átírt, máj. 19-én kelt oklevelének (l. 353. szám) megfelelően Korchwa-i (mandátum: Korchua) Lukács királyi emberrel kiküldték tanúságtevőjüket, Ágoston karpapot, akik visszatérve a következőket jelentették: jún. 22-én (sabb. prox. an. fe. Nat. S. Iohannis Bapt.) Vng m.-ben körbejárva a nemesektől, közrendűektől, egyháziaktól, világiaktól, minden rendű és rangú embertől, különösen Tyba birtok szomszédaitól és határosaitól nyíltan és titokban lefolytatva a vizsgálatot a következőket tudták meg: Tyba-i Lőrinc fia László [1351.] nov. 1-jén (in dict. fe. OO. SS., cuius iam prox. preterisset revolutionem annualis) nem küldte el famulus-át: Pétert Nogmihal-i Jakow fia László Tyba nevű birtokára, ott Tamás fia Mihályt nem sebesítette meg különböző sebekkel, hanem Lőrinc fia László a fentiekben teljesen ártatlan. D. 3. die predicti fe. Nat. S. Iohannis Bapt., a. supradicto. [1353.] E.: Dl. 85 301. (Sztáray cs. lt. 87.) Papír, kicsit foltos. Hátlapon külzet (Domino regi pro Ladislao filio Laurentii de Tyba contra Ladislaum filium Jakow de Noghmihal inquisitoria.), későbbi kézzel írott, latin nyelvű tartalmi kivonat és természetes színű, kerek zárópecsét. K.: Sztáray I. 236–237. (134. szám). 442. 1353. jún. 27. Villanova [VI. Ince pápa] jóváhagyja Vilmos, a Cosmedin-i Szt. Szűz diaconus bíborosának kérését, hogy mivel Scherffenberg-i János aradi főesp.-t (csanádi