B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

255 K.: F. IX/1. 90–92. (26. szám) (tévesen 1343-ra téve); AO. VI. 89–90. (51. szám). R.: Kar., HH. 94–95. (204a. szám); Doc. Trans. C. X. 219. (198. szám) (román); Erdélyi Okm. III. 266–267. (719. szám); Anjou-oklt. XXVII. 396–397 között (1343. jún. 11.-i dátummal, Df. 286 775. alapján). Doc. Trans. C. X. 220. (200. szám) (román) 415. 1353. jún. 11. A vasvári egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Damanya ~ Damania-i István fia Zungur (dict.) István és minden szomszédját és határosát, de különösen Damanya-i Miklós fiait: Pált és Mihályt eltiltotta a bárhol, de különösen Damania-ban fekvő, őt illető birtokrészei hasznainak és haszonvételeinek szedésétől. D. in fe. B. Barnabe ap., a. d. 1353. E.: Dl. 49 703. (Rumy cs. lt. 55/37.) Papír. Hátlapján külzet (Pro Stephano dicto Zungur de Damania contra Paulum et Mychaelem filios Nicolai de eadem super percepcione fructuum et utilitatuum possessionariarum portionis sue prohibitoria.) és természetes színű, kerek zárópecsét töredékei. 416. 1353. jún. 11. Olivér mr., királynéi udvarbíró, Vasvár és Sopron m.-k c.-e és Vasvár m. szb.-i tudtul adják, hogy Ouad-i Pál fia Márton három nemes társával együtt (quarto se nobilibus) előttük, korábbi oklevelüknek megfelelően jún. 10-én (f. II. prox. p. quind. fe. Corporis Christi) Bodugazunfalua-i Pál fia Jánossal szemben letette az esküt arról, hogy ápr. 28-án (die domin. prox. an. fe. Asc. d.) János két, Zechod birtokon lakó (commorantes) jobbágyát nem verte meg és hat saját jobbágya a saját birtokáról nem ment el (sex iobagiones sui de dicta possessione sua non recesserint). A m. hatósága ezért Mártont a fentiekben ártatlannak találja. D. 2. die depositionis iuramenti supradicti, a. d. 1353. E.: Dl. 49 986. (Rumy cs. lt. 4.) Papír. Hátlapján három kerek, természetes színű pecsét töredékei. 417. 1353. jún. 12. [VI.] Ince pápa jóváhagyja Ulrik [fia] László prágai egyházm.-i pap, korábban István herceg (Mo. (V) királyának fr.-e) tanítómesterének kérését, miszerint a prágai érsek rendelkezése alatti javadalmat (dignitas, personatum vel officium cum cura vel sine cura) rezerváljon a számára, mivel az esztergomi egyházm.-be tartozó keresztényszigeti (Insula Cristiana) plébániát, melynek birtoká-