B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

241 Zagrabie, György mr., a hercegi aula prothonotarius-a, Orbaz-i c. keze által, IV. Kal. Iunii, a. d. 1353., hercegségének első évében. Á.: I. Mátyás 1458. márc. 28. > I. Mátyás 1464. aug. 27. Dl. 45 129. (Múz. Ta. Jankovich.) K.: Alsószlavónia 51–51. (37. szám); Smič. XII. 175–176. (128. szám); Herce­gek 172. (42. szám). R.: Halász É., Szlavón 230. (442. szám). 388. 1353. máj. 29. Buda László csázmai prépost, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kan­cellárja előtt Noghmortun-i Nikul fia Nikul mr. személyesen a következő beval­lást tette: Noghmortun-i Lőrinc fia Nikul mr. öröklött Wyfalu, Bayolth, Peel (Esztergom m.), Kezeu (Komárom m.) birtokok felének, valamint a Duna (Da­nubius) folyó másik partján, Wyfalu-val szemben fekvő lakatlan (desolata) Chenke birtok egészének (Esztergom m.) elzálogosításához beleegyezését adja, amelyeket Lőrinc fia Nikul mr. 70 talentumért és a Chorna-i Imre fia Lőrinc mr. fiai: János és Benedek mr.-ekkel tartott rokonság okán, ua. János és Benedek mr.-nek királyi és más oklevelekkel elzálogosított, mivel az összeget János és Benedek Lőrinc fia Nikkul helyett annak igen nagy szüksége idején (tempore maximam necessitatem) Izdrael pozsonyi zsidónak (iudeus) megfizették helyet­te. D. Bude, f. IV. prox. an. oct. fe. Corporis Christi, a. d. 1353. E.: Dl. 4367. (MKA. NRA. 21/14.) Hártya. Hátlapon rányomott pecsétre utaló bevágások. 389. 1353. máj. 30. Az erdélyi egyház kápt.-ja István erdélyi alvajda márc. 14-én kelt okleveles ké­résére (l. 156. szám) privilégiumában átírja saját, márc. 10-i jelentését (l. 140. szám). D. in oct. Corporis Christi, a. d. 1353. Amikor Domokos a prépost, Bene­dek a cantor, Lorand a custos, Miklós Clus-i főesp. a dékán. E.: Dl. 30 296. (Erdélyi országos kormányhatósági lt.-ból, Cista diversorum co­mitatuum) A szöveg a hártya hátoldalán olvasható, írása lekopott és kifakult. R.: Erdélyi Okm. III. 266. (718. szám). Megj.: Mivel a hártya előlapján olvasható oklevél 1353. ápr. 7-én kelt (l. 214. szám), valamint mivel a szöveg közvetlenül a hártya alsó szélén ér vé­get, noha az eschatacollumban függőpecsétre hivatkoznak, feltehető, hogy egyik oklevelet sem expediálták v. pedig protocollumbejegyzések voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents